Míg 1990-ben a magyar nők átlagosan 23 évesek voltak az első gyermekük születésekor, 2012-re mindez kitolódott 29 éves koruk utánra (KSH adatbázis). Halogatunk, vagy csak élünk a modern társadalmak által adott lehetőséggel, és próbáljuk tudatosan tervezni az életünket?
Nagyanyáinkkal szemben mi már olyan korban élünk, ahol egy nőnek – illetve párnak – lehetősége van számos tényezőt figyelembe véve mérlegelni és dönteni, hogy mikor vág bele élete egyik legnagyobb kihívásába, a gyermekvállalásba. Ezt nevezzük tudatos családtervezésnek.
A tudatosság nagyon fontos, és nagy ajándék, hogy élhetünk vele. Ám nem lehet, hogy kicsit átestünk a ló másik oldalára? Hogy túl sok tényezőtől tesszük függővé a döntést, folyamatosan csak várva a tökéletes élethelyzetre? Ki mondja meg, melyik a legalkalmasabb pillanat – ha van ilyen - , hogy új életet hozzunk a világra, gyökeresen felforgatva a sajátunkat?
A gyermekvállalás időzítése kapcsán az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a megfelelő anyagi helyzet, és talán fölösleges is részletezni, milyen szintű pénzügyi felelősségvállalást jelent egy, vagy akár több kisember ellátása. De biztos, hogy azt is meg kell várnunk, míg a leendő gyermek egyetemi tanulmányaira is félretettük már a pénzt?
A másik legnagyobb dilemma egy mai nő számára, hogy karrierépítés előtt “tudja-e le” a gyerekszülést, és később koncentráljon a munkára, vagy várja meg, míg elérte a legfőbb szakmai céljait, és mindezt a sikert koronázza-e meg később egy boldog családi élettel.
Modern idők ide vagy oda, azért a környezet, a szülők nyomása, a folyamatos kérdezősködés, csipkelődések sem könnyítik meg a dolgunkat. Vajon érdemes azért szülni, mert a szomszéd szerint rég ideje lenne? Ő is segít majd fölnevelni a gyereket?
Hogy a fenti tényezők mennyire fontosak, és milyen arányban kell meghatározniuk a döntésünket, arra nincs recept - egyéni élethelyzettől és szükségletektől függ. Azonban van valami, ami mindezek felett áll, és a gyermekvállalás minimális követelményét jelenti, ez pedig a megfelelő érzelmi háttér. Egy kisgyerek legfontosabb szükséglete a szeretetteli környezet, a szülői elfogadás és az érzelmi biztonság. Ez az elsődleges dolog, amit a boldogságáért tehetünk!
Nektek mi okozott nehézséget, mielőtt gyermeket vállaltatok? Történeteiteket írjátok meg a Facebookon!
