Halottak napján gyertyát gyújtunk, és közösen emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Számunkra mindez már megszokott rituálé, de gyermekeinkben rengeteg új kérdést felvethet. Hogyan beszélgessünk velük az elmúlásról?
Míg más kultúrákban a temetés vagy a halottak napja az elhunyt életének megünneplését és a vidám emlékezést jelenti, nálunk máig sok tabu övezi a témát. Pedig a nyílt és természetes kommunikáció ezúttal is ugyanolyan fontos, mint az élet bármely területén. Igen, élet! A halál, a gyász is az élet része, és fontos ezt megértetnünk gyermekünkkel is, természetesen a korának megfelelő mélységben.
Szakemberek szerint jobb, ha nem várunk a témával addig, amíg meg nem történik egy hozzátartozó, ismerős sajnálatos halála. Az elmúlásról már finoman korábban, akár egy elhervadt virág, vagy elpusztult állat kapcsán is érdemes őszintén beszélgetni.
Fel kell készülnünk rá, hogy - ahogy a felnőttek is egészen eltérően tudnak reagálni a gyászra - gyermekünk részéről is tapasztalhatunk teljesen váratlan reakciókat. Ne támasszunk feléje elvárásokat a “helyes” viselkedés terén! Lehet, hogy azonnal megérzi és kommunikálja az elhunyt hiányát, de az is előfordulhat, hogy jóval később sikerül ezt kifejezésre juttatnia. Abból, hogy a többi kicsivel nevetgél és játszik akár már a halotti toron, ne gondoljuk, hogy benne ne munkálkodna az elengedés.
Bár a gyermekeknek egy ilyen helyzetben is szükségük van stabilitásra és biztonságra, ez nem azt jelenti, hogy keménynek kell mutatkoznunk és saját gyászunkat is titkolnunk kellene. Ha mi képesek vagyunk vállalni az érzéseinket, azzal nem a gyengeségről, hanem a nyílt és őszinte kommunikációról mutatunk példát számukra. Érezniük kell, hogy hozzánk bizalommal fordulhatnak, és mi is kezdeményezhetünk beszélgetést a szomorú eseményekről.
Egy hozzátartozó elengedésekor a legnehezebb az első év, hisz először tapasztaljuk meg, milyen egy húsvét, szülinap, névnap, karácsony a másik nélkül. Fontos, hogy ne csak halottak napján, hanem ilyenkor is engedjünk teret az emlékezésnek. Elevenítsünk fel közösen minél több jó emléket! Ez eleinte nagyon fájdalmas lehet, de hosszú távon segíti a történtek feldolgozását, és erősítheti a kapcsot a még élő családtagok között.
