Nem tudunk és nem is szeretnénk elmenni szó nélkül a lassan már hetek óta tartó gyermekeket zaklató, online horrorlény, Momo mellett. Sok cikk terjed a neten, ám a napokban a Mindset pszichológiai online szaklapban Patterman Péter pszichológus írása is megjelent, ami segít megérteni nekünk, szülőknek a “Momo-jelenséget”.
Röviden:
Momóról magáról annyit kell tudni, hogy egy internetes “rémlény”, aki terrorban tartja a gyerekeket. A közösségi média szájtjain kezdett terjedni misztikus kiléte, egy telefonszámon keresztül lehet vele kapcsolatba lépni WhatsAppon keresztül, üzenet vagy – a bátrabb vállalkozók részére – telefonhívás formájában. Momó üzeneteket küld, ahol fenyegeti és ijesztő üzenetekkel rémisztgeti az áldozatait. Régóta halott lánynak vallja magát, körmönfont lélektani cselekkel hálózza be áldozatait, és — még leírni is borzasztó, de — akár öngyilkosságba is kergetheti őket.
Összeszedtük mit mond a jelenségről a pszichológus
Momo először csak annyit kér a vele kapcsolatba kerülőtől, hogy ossza meg másokkal is a telefonszámot – így terjed a híre, illetve kezdetét veszi egy fondorlatos, okosan kialakított pszichológiai játszma, mely a játékos kedvű fiatalt egyre inkább körülfonja és nem ereszti. A feladatok egymást követik, és egyre nő a tét, egyre komolyabb és veszélyesebb feladatokkal vonja uralma alá áldozatát, melyekkel végül az önmagukban okozott kárt is kikényszerítheti.
Hogy miért veszi fel a kapcsolatot Momóval mégis egyre több gyerek, és miért nem lép ki időben az ördögi körből?
Az elsőre természetesen a fiatalkori kíváncsiság és kalandvágy a válasz, a másodikra pedig a megfélemlítés. Az ember pszichéjére viszonylag egyszerűen, de annál hatékonyabban ható képlet a következő: homályos információk csepegtetése, a karakter misztifikálása, tiltás, fokozatos behálózás és megfélemlítés. Amikor az egyén elér egy bizonyos szintet az ilyen jellegű feladatok véghezvitelében, úrrá lesz rajta a korábbi tetteivel szembeni szégyenérzet,
illetve az a kellemetlen érzés, hogy ha már eddig elmerészkedett, most már miért ne folytatná?
És ilyen módon sajnos könnyen ki lehet használni az úgynevezett kognitív disszonanciát: “akarom is meg nem is”, “a végére akarok járni!”. Ám ezek a gondolatok sem löknek még önkárosításig vagy akár öngyilkosságig senkit, de itt jönnek be Momo halálos fenyegetései, mint a totális terror eszköze: a “tudom, hol laksz” és az ehhez hasonló üzenetek. A közösségi médiával pedig elég könnyen vissza lehet élni, utána lehet nézni bárkinek, hogy hol lakik, mi érdekli, kik a barátai. Így mária kész a komplett fenyegetés, mely igazi online predátorrá teszi Momót.
De mit tehetünk mi, a felnőttek, szülők ellene?
Csak is azt, amely ilyen irracionális félelmekkel szemben mindig megoldás: biztosítani a gyereket arról és folyamatosan tudatosítani benne azt, hogy ez is csak egy a virtuális térben keringő “hoaxok”, tehát rémhírek közül, melynek gonosz célja az emberi elme manipulálása, és nem több. Fontos tudatosítani, hogy a szégyenérzet és a megalázottság ilyenkor megakadályozza, hogy a gyerekek segítséget kérjenek. Fontos, hogy szülőként (esetleg pedagógusként) résen légy, figyelj a gyermekre, hogy nem változott-e meg a viselkedése, beszélj ezekről a témákról vele.
Hogy mikor lesz vége Momó kísértésének vagy mikor lehet egyszer és mindenkorra véget vetni az internetes zaklatásoknak?
Sajnos semmi bíztatót nem tudunk jósolni. Az internet egyik hátránya, hogy egy ilyen lény, mint Momo, aki nem több, mint az internet sötétebb oldalának egy újabb manipulatív, beteg kísérlete a fiatalok behálózására, a pszichológia alapvető eszköztárának segítségével, megakadályozhatatlannak tűnik. Csak mi, szülők tudunk segíteni a gyerekeknek. Figyeljünk egymásra!
Ebben a cikkben további tanácsokat írtunk arról, hogyan tudod megakadályozni, hogy a gyermeked az internetes zaklatás áldozatává váljon.
