Valljuk be őszintén, fiús anyukának lenni néha igazi próbatétel, hiszen vannak olyan élethelyzetek, amikkel nőként nem tudunk azonosulni. Különösen igaz ez akkor, amikor elkezdik felvenni a férfiakra általánosan jellemző, idegesítő szokásokat.
Ismerős, amikor a kamasz fiunknak köszönhetően a lakás legváratlanabb pontján bukkanhatunk koszos zoknira, a szobájában lévő rendetlenség miatt csak ösvényeken haladhatunk? Arról nem beszélve, amikor a lányok iránti túlzott rajongásával teszi próbára az idegrendszerünket.
Mindentől eltekintve vannak bizonyos pillanatok, amikor úgy érezzük, a felsorolt küzdelmek nem is olyan megterhelőek. Szerintünk ez a 9 mindenképpen toplistás.
- Amikor először hoz virágot. A férfiak már kiskorukban tudják, hogy a női szívek azonnal meglágyulnak egy apró figyelmességtől. Különösen akkor olvadhatunk el, ha a kis bokrétát a saját kezével szedte – és azt sem tudjuk zokon venni, ha a gondosan ápolt kertünk volt a forrás.
- Amikor először ad át egy saját kezűleg készített ajándékot. Legyen az egy rajz, egy gyurmából formázott virág vagy egy képeslap. Örömmel és büszkeséggel az arcunkon vesszük át.
- Amikor feleségül akar venni. Minden kisfiúnak az édesanyja a legszebb és legtökéletesebb teremtés, így érthető, hogy vele képzeli el az életét. Ez pedig simogatja a lelkünket és a női identitásunkat.
- Amikor először szaval verset anyák napján. Ehhez nincs mit hozzáfűznünk. Ilyenkor úgy érezzük, minden rosszasága felett hajlandóak vagyunk szemet hunyni.
- Amikor először kérdezi meg, mit gondolunk a lányról, akit bemutatott. Persze lehet, hogy hozzáteszi, nem a mi véleményünk lesz a kapcsolatuk szempontjából a mérvadó, de a szemén azért látszik, hogy igenis nyom a latban, mit mondunk.
- Amikor kedveljük a kiszemeltjét, és azt mondja, részben azért választotta, mert olyan szép a mosolya/szeme/jó az illata, mint az anyukájának.
- Amikor előreenged az ajtóban. Egyszerűen udvariasságból, nem pedig azért mert kötelező.
- Amikor meghív kávézni vagy vacsorázni. Egy jóvágású fiatalember mellett büszkén húzzuk ki magunkat, és egy ilyen meghívás alkalmával igazi nőnek érezzük magunkat.
- Amikor először mondja, hogy anya. Persze ez a lányokra is érvényes, de mégis más, amikor ezt a szót egy kisfiú szájából halljuk. A babahangját egy életre megjegyezzük és ezzel egy új szintre lép a kötelék.
Kíváncsiak vagyunk a ti tapasztalataitokra is: nektek melyik a legkedvesebb, fiatokkal közös emléketek?
