Nem egyszerű szuperanyának lenni, ha a tesók már egy pohár szörpön is összekapnak… “Én öntök előbb! Nem, én öntök!”, lökdösődés, balhé, és persze neked kell a rossz zsarunak és a jó zsarunak is lenned.
A viták eloszlatása általában a tetőpontot történik, amikor az egyik üt a másik pedig üvölt. Ami ebben a pillanatban látszik, az nem a teljes egész. Ilyenkor a legnehezebb igazságot tenni. Ezért jobb először megérteni az egész történetet és aszerint megítélni a helyzetet. De hogyan tudod felmérni, hogy kinek van igaza?
Ehhez első lépésként le kell nyugodni. Alkalmazhattok pl. egy kis légzéstechnikát, persze semmi extrára nem kell gondolni, egyszerűen “Fújd ki magad, vegyél egy nagy levegőt!”. Ezután könnyebben el tudják mondani, hogy mi a baj. Jó, ha az érzelmekről is szó esik, nem csak arról, hogy “nem adja vissza a játékot”. Ha az érzelmekre is figyelmet szentelsz, edzed a gyermek együttérzését, magyarán ha észleli, hogy őszintén figyelsz rá, meghallgatod őt, akkor ő is nyitottabban áll majd másokhoz.
El is ismételhetik egymás érveit a tesók, így még inkább tekintettel tudnak lenni a másik iránt és megtanulják, hogy figyeljenek arra, amit mások mondanak.
A helyzet megoldását együtt találjátok ki. Pl. osszátok fel, hogy mikor ki játszhat a játékkal, ki mikor nézheti a mesét. Így lesz egy támaszpont, amire te is hivatkozhatsz, segít következetesnek maradnod és a gyerekek is könnyebben elfogadják és megértik a szabályokat. Ezzel csökkentheted a konfliktusokat.
Ma már ritka, ha a család leül és együtt játszik. Pedig ez fontos volna, mert amellett, hogy minőségi időt töltötök együtt, rengeteg jó példát tudsz mutatni a gyerekeknek az együttműködésről.
Nem mondjuk, hogy mindez egyszerű. Főleg, hogy mindkét gyermekedet ugyanúgy szereted és egyiknek sem akarsz rosszat. De éppen ezért fontos, hogy megtanulják az osztozkodást és az együttműködést másokkal és a tesóval is. Ha sikerül jól megoldanotok ezeket a tesós balhékat, az a későbbiekben is hasznos lesz a gyerekeidnek, iskolában, párkapcsolatban, munkában, családban.
