Valószínűleg egyetértesz velünk abban, hogy a gyerekek időnként nagyon vicces mondatokkal örvendeztetnek meg minket. Vannak olyan esetek, amikor ezek miatt majd’ elsüllyedünk szégyenünkben, de utólag visszagondolva persze jót mosolygunk rajtuk. Ide tartoznak az iskolában és oviban elejtett gyöngyszemek is – ezúttal ezekből csemegéztünk, hogy mosolyt csaljunk az arcodra.
Amikor elkezd kinyílni a világ
Óvodás korba lépve nagyon sok dolgot kezdenek el kombinálni a csemeték, aminek hangot adnak, mi pedig jót nevetünk. Íme, a humoros, egyúttal tündéri kedvenceink.
Talán új ételköltemény született:
- Drágám, mi volt ma az ebéd az óvodában?
- Vakaróni.
Az egyik óvó néni nagyon megdicsérte a lányokat:
- Szépek vagytok kívül és belül is.
- Borika néni látja a belünket?
Az első szerelem is ehhez a korszakhoz kötődik. És egy 4 éves kislány már tudja, ha viszontszeretik:
- Mami, én olyan szerelmes vagyok a Bálintba.
- De jó, és ő beléd? Szerinted ő is szerelmes?
- Igen.
- És ezt honnan tudod?
- Onnan, hogy amikor ránézek, szivecskéket szór a szeme.
Arról is elképzeléseik vannak, mik lesznek, ha nagyok lesznek, és ennek megfelelően játszanak:
- Megakadt a kutyám torkán egy patkány.
- Harmincszázszor csináltam már ilyen szájműtést.
Érdekelnek vicces videók is? Ide kattintva összegyűjtöttük a kedvenc vicces videóinkat, amikben természetesen a gyermekeké a főszerep!
Amikor a tanár is elmosolyodik
Persze a lurkók később is szórakoztatóak, a dolgozatokban és feleletek közben is tudnak sziporkázni. Ezeken valószínűleg az értékelő tanár is jót derül – de pontot általában nem ér a válasz.
Néhány történelmi gyöngyszem:
„A görögök kitették a falovat a vár udvarába, amiből az éjszaka leple alatt előbújtak az oroszok.”
„Ádám evett a tiltott fa gyümölcséből, ezért büntetésből feleségül kellett vennie Évát.”
„Egyiptom őslakói a múmiák.”
„A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.”
És egy földrajzi:
- Mi a félsziget?
- Egy földet nyaló nyelv.
A matek sem hiányozhat:
„Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb a nulla.”
Sőt, az idegen nyelvek sem:
„A görög ábécé kezdete a alfa, béta, céda.”
Bár ez nem iskolai környezetben zajlott a következő jelenet, amit a napokban mesélt az egyik ismerősöm, de én jót nevettem rajta, ezért non plus ultraként leírom. A család épp bejelentkezett a hotelbe, amikor a recepción a következő mondat hagyta el az egyik fia száját:
„Két bőröndünk van, de csak az egyik a miénk. A másik a mamáé, majd vissza kell adni.” (Csak egy nagy bőröndjük volt, ezért az anyuka kölcsönkért egyet a nagyitól.)
