Egy házi kedvenc vállalása az egész családra hatással van, még ha kimondottan esetleg a gyerek is lenne a gazdája, hiszen az ő kérésére érkezne új tag a családba. Szülőként érdemes átgondolnunk mielőtt nemet vagy igent vágnánk a kérdésre, hogy mi szól a házi kedvenc mellett és mi ellene.
Egy kedves kutya, egy játékos cica igazi jó barátja lehet a gyerekünknek, akivel életre szóló kalandjai lehetnek. De az állattartás, nemcsak a játékról szól! A házi kedvenc gondozása érettséget, felelősségteljes viselkedést igényel a gazdájától, azaz a gyerekünktől. Hogy készen áll-e erre, vagy az új családtag gondozása végül a mi nyakunkba szakad-e, nehezen dönthető el előre.
Mit tegyünk, hogy mi magunk és a gyerek is jobban felmérhesse, mivel is jár egy állat felügyelete, gondozása? Hoztunk pár ötletet erre!
Mi történik egy kiskutyával, nyuszival onnantól, hogy felébred? Mit is kell csinálni vele, hogyan kell rá odafigyelni, mivel kell etetni? Beszélgessünk erről a gyerekünkkel, kérdezzük meg őt a témáról és mondjuk el a mi véleményünket is, hogy reális képet kaphasson az állattartásról.
Egy jól megírt könyv segítségével jobban átláthatja a kicsi, hogy egy házi kedvenc gondozása sok-sok feladatból áll. Lapozzuk át vele a könyvet, kérdezzünk rá nála, hogy egy-egy feladatot ő maga hogyan oldana meg, és segítsünk neki megtalálni a helyes megoldásokat.
Legyen a gyerek 2-3 napra pótszülő egy már jól ismert házi kedvencnél! Így élesben kipróbálhatja, hogy milyen is ellátni a feladatokat, gondozni egy másik élőlényt. Képes-e korán felkelni egy sétáltatás miatt? Kiviszi-e az almot duzzogás nélkül? Mi mit látunk a gyereken, tart-e a lelkesedése a saját állatka iránt? A válaszok segíthetnek nekünk átgondolni a döntésünket.
Az biztos, hogy jellemnevelő hatása van az állattartásnak, de mindenképp szükséges kitartás és felelősségtudat hozzá. Ezeknek a tippeknek a segítségével a gyerekekünk, és magunk is megláthatjuk, mit jelent élesben egy szőrös kedvenc jelenléte a családban.
Nálatok már van házi kedvenc? Ki viseli a gondját? A gyerekek kiveszik a részüket a feladatokból? Írjátok meg kommentben!
Másoktól tanulni nem szégyen, sőt, másokkal az anyaságról és a családos lét nehézségeiről beszélni, panaszkodni kicsit vagy nevetni egyet, szintén jót tesz. Nem kell magunkban tartanunk a jó vagy épp nem olyan jó gondolatainkat, beszélhetünk a fáradtságról és megmutathatjuk a boldogságot is.
5 magyar anyukát mutatunk, akik nemcsak saját környezetükkel osztják meg az anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos érzéseiket, mindennapi beszámolóikat, hanem blogot, Instagram és Facebook oldalt, vagy épp Youtube csatornát indítottak, hogy mások is bepillanthassanak az örömökkel és fáradalmakkal teli mindennapjaikba.
„Csatornámat azért hoztam létre, hogy akit érdekel, betekintést nyerhessen a babázós hétköznapokba; illetve, hogy tapasztalataim révén segítséget nyújthassak mamitársaimnak.”
Patrícia a kislányával töltött mindennapokról számol be Youtube videóiban, a családi hétköznapokról, amikben akad bőven megoldandó feladat a bilire szoktatástól az ovikezdéshez hasznos dolgokig. Sőt, van, amikor az apuka veszi át a kamerát és egy egészen másik, mégis mindig jelenlévő szemszögből mutatja be a család egy napját.
„Anyák vagyunk. A sors úgy alakította, hogy közel azonos időpontban születtek meg a babáink. Kettőnknél első gyerek, egyikőnknél pedig már a második. A blogon megosztjuk veletek a várandósság csodáit és izgalmait, a szülésre való testi és lelki felkészülést, a szülés élményeit, valamint az anyaság girbe-gurba útjait.”
Az Anyaklikk bloggerei saját tapasztalataikon kívül olvasói levelekről, beszámolókról is írnak, kérdeznek és reagálnak az őket követőkre, így igazi közösséget kovácsoltak blogjuk köré.
„IgazAnya, vagyis maximálisan őszinte vlogok az anyaság, család, nőiség témáiban tabu nélkül, illetve BÁRMIRŐL, ami CSALÁD.”
Dobó Ági két kisfiáról, a családi mindennapokról, kihívásokról és sikerélményekről számol be Youtube csatornáján, ahol a családos nyaralásba épp úgy belepillanthatunk, mint a két kisfiús reggeli rutinba, és szuper hozzátáplálási tippekkel, apuka beszámolókkal is találkozhatunk.
„Ha az ember anya, akkor az első sorból nézheti a legjobb műsort. Azt, ahogy a gyerekei felnőnek.”
A KisNagy kaland bloggere, Vera, a második gyerekét várja épp, a terhességről, az anyaságról mesél őszintén bejegyzéseiben, és Insta fotóival. A blogon DIY tippekkel és fotós kihívásokkal is találkozhatunk, hogy a pici szabadidőnkre is jusson valami izgalmas feladat.
„Anya vagyok, feleség vagyok, nő vagyok. Sokféle vagyok. Ha néha nehéz is ennyi szereppel egy testben, annál szórakoztatóbb!”
Milyen gyerekkel költözni, hogyan lehet szépen dekorálni a lakást, hogyan legyen csinos a feleség, milyen visszatérni a munkába, mit csináljunk a stresszesebb időszakokban? Mindent elárul videóiban Fanni, aki szépséges ikerlányok anyukája, és még sok más. J
Ti szoktatok beszélgetni az anyaság kihívásairól másokkal?
[et_pb_section fb_built="1" admin_label="section" _builder_version="3.22"][et_pb_row admin_label="row" _builder_version="3.25" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat"][et_pb_column type="4_4" _builder_version="3.25" custom_padding="|||" custom_padding__hover="|||"][et_pb_text admin_label="Text" _builder_version="4.6.5" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat" hover_enabled="0" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" sticky_enabled="0"]
A gyerekek felügyelete mindig kérdés, amikor mi magunk esetleg nem tudunk velük lenni, vagy csak szeretnénk picit szusszanni egy mozi erejéig. Na, de kire bízzuk a gyereket? Egy anyuka mondja el saját tapasztalatait.
„A lehető legjobb, ha a családtagok közül tudok valakit megkérni, nagyit, testvért, hiszen őket már teljesen ismerem, pontosan tudom, hogy kire bízom a gyerekem.”
Mielőtt azonban rábízzuk a kicsit a nagynénire, nagypapára, érdemes tartanunk egy-egy éles próbát. Menjünk el fürödni, vagy ugorjunk le a boltba, szóval hagyjuk kettesben a gyerekkel rövidebb időre a kiszemelt családtagot, amiből már kiderülhet, hogy egyikük sem ijed meg a helyzettől.
„Kevés alkalom van sajnos a családon belül megoldott felügyeletre, mindenkinek ezer dolga van, nem is lakunk közel egymáshoz. Viszont a barátokra is lehet még számítani. Én nagy ritkán, de kezdeményezem, hogy valamelyikük jöjjön át és menjen le a játszótérre a gyerekkel. Ilyenkor mindig rájövök, hogy többször is mondhatnám ezt, mert nagyon szívesen jönnek, épp csak találni kell egy mindenkinek jó időpontot.”
A barátok közül is két lehetőségünk szokott lenni: a már családosok és a még gyerek nélküliek. Ahol már van csemete, ott egy bevállalósabb anyuka, apuka vigyázhat a sajátjával együtt a miénkre is, a gyerekek is jól meglesznek. Ahol viszont még nincs gyerek, ott egy gyorstalpalót tartasunk alapszabályokról, aztán lehet is hagyni őket játszani.
„Próbálkoztam babysitterrel is, aki kvázi egy idegen volt, persze előtte mások ajánlották nekem őt. Mivel nem szerettem volna egyből egyedül hagyni a gyerekem valakivel, akit én se és ő se ismer, ezért tartottunk egy közös délutánt, amikor én is ott voltam, de igazából a hölgyre hagytam a gyerekem.
Pakoltam a lakásban, néha még egy picit le is ültem pihenni és persze rájuk pillantottam, mit és hogyan csinálnak épp együtt. A gyerekemnek is volt így ideje úgy megismerni valakit, hogy én a közelségében voltam, illetve én is leskelődhettem, hogy hogyan bánnak a gyerekemmel.”
Jó módszer lehet a fent leírt példa, hogy együtt töltsünk a babysitter-jelölttel egy kis időt, amiben már eleve ráhagyjuk a gyerekfelügyeletet, de mégis ott vagyunk segíteni. Ezzel magunkat is megnyugtatjuk, ha látjuk, hogy megkedvelik egymást a kicsivel.
Ti kire szoktátok bízni a gyereket? Próbálkoztatok már babysitterrel? Írjátok meg nekünk kommentben!
[et_pb_section fb_built="1" admin_label="section" _builder_version="3.22"][et_pb_row admin_label="row" _builder_version="3.25" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat"][et_pb_column type="4_4" _builder_version="3.25" custom_padding="|||" custom_padding__hover="|||"][et_pb_text admin_label="Text" _builder_version="4.6.5" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat" hover_enabled="0" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" sticky_enabled="0"]Rohanunk otthon. Kapkodunk a munkában. Ezek sajnos a legtöbb családban így vannak, mégsem hagyhatjuk, hogy a napok mindig elteljenek anélkül, hogy beszélgettünk volna egymással, a gyerekeinkkel.
A saját gyerekünkről egyértelműen gondoskodunk, hogy mindig egészséges és finom dolgokat egyen, hogy tiszta és kényelmes ruhát hordjon. Odafigyelünk arra, hogy mikor hova kell vinnünk őt edzésre, osztálykirándulásra, zsúrba. Kikérdezzük a leckéjét, segítünk a tanulásban és a rajz házi elkészítésében. Mindent megteszünk azért, hogy a napjai zökkenőmentesen teljenek, segítjük őt a kiegyensúlyozott családi életben.
No de mikor jut idő arra, hogy mindig újra és újra megismerjük őt, a változó gondolatait, a folyton még alakuló személyiségét? Valóban nagyon nehéz, hogy mindenre időnk jusson, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az egyik legfontosabb, az egészséges lelki fejlődés, amiben szintén segíthetünk gyerekünknek.
Beszélgessünk vele, kérdezgessük, ismerjük meg a barátait, és figyeljünk oda mindenre, amit mesél, hogy érezze, nagyon is érdeklődünk iránta, minden apróság érdekel minket, ami vele kapcsolatos.
Nem minden gyerek mesél szívesen és nem minden életkorban közlékeny magától, de ne hagyjuk, hogy mindent magában tartson, mert így könnyen eltávolodhatunk egymástól, és a gyerek tévesen azt fogja gondolni, hogy nem érdeklődünk iránta. Éppen ezért legyünk kitartóan érdeklődőek!
Beszéljünk magunkról is, meséljünk arról, hogy az ő korában mi hogyan éreztük magunkat, mondjuk el őszintén azt is, ha voltak nehézségeink, hogy lássa, nem becsüljük alá az ő problémáit.
Arról is meséljünk neki, hogy most mi van velünk, mit csinálunk napközben, amikor ő az iskolában van, miket kell elintéznünk és ezek hogyan érintenek minket. Tegyük mindezt okosan és egy „gyerekszűrőn” keresztül, de mégis őszintén. Ha beengedjük őt a mit lelkivilágunkba, akkor nagyobb eséllyel lesz a csendes gyerekünkből beszélgetősebb, aki kamaszként és majd felnőttként is többször osztja meg velünk a dolgait, életének eseményeit.
Ti tudtok őszintén beszélgetni a gyereketekkel? Hogyan sikerül a mindennapokban időt szakítani a minőségi együttlétre?
[et_pb_section fb_built="1" admin_label="section" _builder_version="3.22"][et_pb_row admin_label="row" _builder_version="3.25" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat"][et_pb_column type="4_4" _builder_version="3.25" custom_padding="|||" custom_padding__hover="|||"][et_pb_text admin_label="Text" _builder_version="4.6.5" background_size="initial" background_position="top_left" background_repeat="repeat" hover_enabled="0" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" sticky_enabled="0"]Bizony sok családban előfordul, hogy az újdonsült nagymama és a friss anyuka nem ért egyet abban, hogyan is kellene bánni a csecsemővel, majd később abban sem, hogy miként kellene nevelni a cseperedő gyerekeket. Mindenki a legnagyobb jóindulattal és szeretettel van egymás felé, mégis viták és sértődések lesznek olykor.
Vajon kinek miben van igaza? Csak generációs különbségekről lenne szó? Vagy a mostani neveléssel vannak problémák?
A modernkori gyereknevelés leggyakoribb hibáit Emma Jenner nevelőnő gyűjtötte össze, az ő gondolataival foglalkozunk most.
Ha minden apró kívánságra inkább ugrunk, csak hogy elkerülhessük vele a gyerek hisztirohamát, akkor nem mi irányítunk, hanem a kicsi. Sose felejtsük el, hogy mi vagyunk a felnőttek, mi hozzuk a szabályokat, amikhez a gyereknek kell alkalmazkodnia, nem pedig fordítva.
Nem tetszik a cicás zokni, hanem nyafog a felhő mintásért? Ne rohanjunk egyből a másikért attól félve, hogy kirobban a hiszti. Legyünk következetesek, és igen, néha végig kell hallgatnunk pár hisztit és visítást, hogy javuljon a helyzet.
Fegyelmezetlen a gyerek, nem marad meg 5 percnél tovább a fenekén és nincs tisztelettel a felnőttek felé. Tipikusan olyan dolgok ezek, amiken javíthatunk, ha emeljük az elvárásainkat a kicsi felé. Tanítsuk meg önuralomra a gyereket, várjunk el tőle segítséget, udvariasságot, éreztessük vele, hogy neki is ki kell vennie a részét a családi életből.
Ha új elvárásokat kap a gyerek, és mi következetesen tartjuk magunkat ehhez a szinthez, rá fog jönni, hogy nincs más választása, mint engedelmeskedni és okosabban, ügyesebben viselkedni.
Bizony nehéz elfogadni a nagymama vagy az anyós véleményét a gyereknevelésnél, hát még egy vadidegen hozzászólását egy boltban vagy a buszon! Nagy valószínűséggel mi csak meg akarjuk védeni a gyerekünket attól, hogy mások rászóljanak, ha épp valami butaságot csinál vagy rosszul viselkedik, de ezt ne tegyük. A gyereknek ugyanis szüksége van visszacsatolásra másoktól is ahhoz, hogy helyesen tudjon működni majd a társadalomban.
A jó gyerekkor nem azon múlik, hogy minden kérésre azonnal ugrik a szülő, és minden megbotlásnál ott van, hogy elkapja a totyogót. Ha például éhes a kicsi, segítsen nekünk elkészíteni az uzsonnát, ha várakoznunk kell valahol, foglalja el magát egyedül is egy könyvvel vagy rajzolással, ha pedig új dolgot tanul, hagyjuk, hogy hibázzon, amíg nem megy neki.
Fontos, hogy hagynunk kell, hogy saját élmények alapján megtapasztalja a kicsi, hogy nincs meg minden 5 percen belül az ő kérésére, és vannak dolgok, amiket igenis egyedül kell megoldania.
Nem is kérdés, hogy a gyerek az első és a legfontosabb. De nem kell olyan dolgokban is alárendelnünk magunkat az ő igényeinek, amikor ez nem lenne igazából fontos. Tanuljunk meg bizonyos helyzetekben nemet mondani és szokjunk le arról, hogy akkor is a kéréseit lessük, amikor épp nem adott nekünk feladatot.
Szerinted te tudsz változtatni, ha szükséges? Írd meg nekünk véleményedet kommentben!
Sokszor mondjuk, hogy az se lenne elég, ha egy nap 48 órából, egy hét pedig 10 napból állna. A rengeteg teendő mellett bizony nehéz odafigyelni még az értékes, együtt töltött időre is, pedig ennél nincs fontosabb!
A családdal lenni igazi élmény, feltöltődés, ami nagyon sokat jelent a szülőknek és még többet a felnövőben lévő gyerekeknek. Hogyan hat a kicsikre a közös idő, miért fontos a minőségi időtöltés? Nézzük!
Ha a gyerek visszajelzést kap szüleitől az együtt töltött időben, hogy értékes tag és csakis ő vele együtt teljes a család, akkor az önbizalma is nagyobb lesz, helyes önértékeléssel fog rendelkezni.
Ha a család a hétköznapokban is együtt tölt minőségi időt, például a vacsora szent és sérthetetlen, senki nem telefonozik és a tévé sem megy a háttérben, a gyerekek másokhoz való hozzáállása is egészséges, pozitív lesz. Megtanulnak beszélgetni, érdeklődni, véleményt kifejteni, és ezt a családon kívüli társaságokban is gyakorolni tudják majd.
Az, hogy a gyerek később, felnőttkorában milyen kapcsolatokat tud majd kialakítani és hogyan tud viselkedni, hogyan érzi magát a saját bőrében, illetve emberi kapcsolataiban, nagyban függ attól, hogy milyen élmények érik őt kiskorában. Minél több időt tölthet a szerető, odafigyelő családjával, annál biztosabb lesz önmagában és kapcsolataiban is.
A gyerekkkori emlékeinkből, élményeinkből táplálkozunk életünk során, a családnál ez különösen fontos, hiszen a szülőkkel való közös élményszerzésre egy idő után kevesebb lehetőség van, ahogy felnőnek a gyerekek. A kiskorban együtt töltött idő valóban pótolhatatlan, ami örök emlékeket ad!
Szerinted miért fontos még, hogy sokat legyen együtt a család? Írd meg nekünk kommentben!
Kép forrása: flickr
Sokan mondják, hogy a gyerekeknek megszokott dolgokra van szüksége. De valljuk be, a saját napjainkat is megkönnyíthetjük azzal, ha legalább a legfőbb teendőkben a rendszeresség hívei vagyunk.
Nem egyszerű a napi dolgokat rutinból megcsinálni, de ha kialakítunk a családtagok számára megfelelő és jóleső szokásokat, azzal sokat segíthetünk mindenkinek. Miért jó, ha van rutin a családban? 3 okunk is van rá!
Ha a kicsik tudják, hogy mire számíthatnak a szüleiktől és a hétköznapjainkban, akkor nyugodtabbak lesznek. Reggel 7-kor ébresztő, nagy pohár kakaó anyával, öltözködés apával, fogmosás és irány az ovi. Délután hazafelé séta apával, játszás és rendrakás, vacsora és fürdés, meseolvasás anyával. Ezeken a dolgokon kívül természetesen nagyon sok más történik egy gyerek életében, mindennapjaiban, hiszen folyamatosan új információkkal és impulzusokkal találkozik. Pontosan ezért segíthetünk neki a rendszerességgel abban, hogy tudja, vannak biztos pontok a mindennapjaiban. Következetességünkkel kiegyensúlyozottságot, nyugodtságot adhatunk neki, ami az egyik legfontosabb egy cseperedő kicsi életében.
Ha valamire fel tudunk készülni, akkor azt bizony egy idő után már rutinból tudjuk csinálni. Ha tudjuk, hogy a családban melyik felnőttnek mi a feladata a háztartásban és a gyerekek körül, akkor a teljes káoszt már biztosan elkerülhetjük.
Minden második kedden foci edzés, este 7-kor együtt vacsorázik a család, minden harmadik vasárnap pedig jön a nagyi segíteni. Ha azt szeretnénk, hogy a családi életünk minél zökkenőmentesebb legyen, akkor szervezzük meg a napjainkat, heteinket, hogy magunknak is juthasson egy szusszanásnyi idő.
Ha tudjuk mihez, azaz adott időponthoz igazítani a teendőinket, nem csúszunk el annyira a dolgainkkal.
Ha például egyértelműen reggel fél 8-ig ki kell lépnie a család minden tagjának a lakásajtón ahhoz, hogy időben érjen a bölcsibe, az iskolába, az irodába mindenki, akkor készüljünk fel eszerint. Gondoljuk át, hogy mennyi idő kell a reggeli elkészítéséhez, a gyerekek felöltöztetéséhez, ahhoz hogy mindenki bejusson a fürdőbe, és a kabát, sapka, sál felvételéhez. Számoljunk vissza, igazodjunk a kitűzött célokhoz és állítsuk be az ébresztőórát.
Ha kiszabunk határidőket egy-egy dolog elvégzéséhez, azzal saját magunknak könnyíthetjük meg a feladatot, így pedig a mindennapok is könnyebben telnek majd.
Ti milyen napi rutinokat követtek, és miért tartjátok ezeket fontosnak? Írjátok meg kommentben!
Sajnos az érzelmi intelligencia fejlesztése jellemzően mindig is a háttérbe szorult, és generációk nőttek úgy fel, hogy a hangsúly egészen másra volt helyezve nevelésük során. Tarts helyes egyensúlyt, és figyelj oda a gyerekek lelkivilágára is!
Szerencsére az elmúlt években, Kádár Annamáriának és Vekerdy Tamás munkásságának is köszönhetően egyre inkább hangsúlyossá vált a korai stresszkezelés és az érzelmi fejlődés segítése. A két professzor gyerekeknek és szülőknek is szóló könyvei a te segítségedre is lehetnek a helyes irány megtalálásában.
Kádár Annamária nevéhez a Mesepszichológia könyvsorozat is fűződik, mely alap feltevése, hogy nemcsak az értelmi, hanem az érzelmi képességeinket is szükséges fejleszteni az egészséges személyiség kialakulásához.
Vekerdy Tamás a Jól szeretni című kötetével pedig például abban segít, hogy hogyan ismerd meg gyereked lelki világát, illetve miként lehet a társas, családi együttélést érzelmileg jól megélni.
A hozzáértő tanácsok mind segítségedre lehetnek a mindennapokban, hogy felnövő gyereked az érzelmek terén is sikeres lehessen.
Sok felnőttet látni, akik munkájukban, hobbijukban eredményesek, alapvetően nincsenek gondjaik, a kitűzött célokat elérik, valami mégis hibádzik, a magánéletük. Többnyire felszínes kapcsolataik vannak, nehezen beszélnek érzelmeikről, nem bíznak meg másokban és sokszor önmagukban sem, éppen ezért nehezen maradnak meg hosszú párkapcsolatban.
Az indulatok kezelése, az érzelmek kifejezése, az egészséges kötődések kialakítása, a testbeszéd és mások értelmezése mind az érzelmi intelligenciához tartozik. Egyértelmű tehát, hogy ezek ismerete nélkül nem lehet teljes az élet.
Fontos, hogy a gyerekek be tudják azonosítani érzelmeiket és a szülők érzelmeit is. Ha dühös vagy, mondd ezt ki, és magyarázd is el persze egy gyerek nyelvére lefordítva hogy miért érzel így, és mit teszel annak érdekében, hogy feloldd ezt a feszültséget. Tegyél így akkor is, ha a gyereken látod, hogy szomorú, esetleg szorong. Kérdezz tőle és segíts neki megérteni az érzelmeit. Például ha a nagyobb testvért zavarja a síró baba, mondd el neki, hogy teljesen természetes érzés, ha most idegesíti a sírás, de türelmesnek is kell lennie, a sírás után ugyanaz a kistestvér lesz ott, akit amúgy szeret és játszik vele.
Míg az intézményi oktatás az IQ fejlesztésével foglalkozik, addig az érzelmi fejlesztés a család feladata marad, fontos, hogy odafigyelj a gyerekeid érzelmeire is!
Te fontosnak tartod az érzelmi nevelést? Írd meg kommentben, hogy mit gondolsz a témáról!
Szerencsére rengeteg helyen találkozhatunk karácsony előtt az adományozás fontosságára felhívó kampányokkal. Tegyünk jót, és tanítsuk meg gyerekünket is arra, hogy mindig segítsünk másokon!
Ez egy olyan örökérvényű igazság, amit mindannyian tudunk, épp csak elfelejtenünk nem szabad a zsúfolt hétköznapokban. Saját környezetünkben mindig könnyen találhatunk alkalmat arra, hogy másoknak szebbé tegyük a napjait.
Jót teszünk, ha a gyerekek szendvicsére egy majonéz szívecske kerül, hiszen mosolyt csalunk az arcukra. Jót teszünk, ha a szomszéd véletlenül hozzánk bedobott levelét átvisszük neki esetleg egy előzetes, apró karácsonyi meglepetéssel együtt. Jót teszünk, ha a boltban segítünk eligazodni egy idős hölgynek a pici betűkkel felírt táblák és árak között.
A karácsonyi adománygyűjtő programok a valamiben hiányt szenvedőknek gyújtanak segítséget, számukra gyűjtenek adományt: tartós élelmiszereket, meleg ruhákat, háztartási eszközöket, mesekönyveket. Mi is több ilyen kezdeményezéshez csatlakozhatunk könnyedén, hiszen bevásárlás során az élelmiszerboltban találkozhatunk gyűjtőpontokkal, ahova tartós élelmiszert adhatunk le. Nagy bevásárlóközpontokban elhelyezett adománygyűjtő pontokra vihetünk ruhákat, könyveket, csupa olyan dolgot, ami a mi háztartásunkban csak kallódik, másnak viszont valódi segítséget jelent.
Ne óvjuk gyerekeinket túlzottan attól, hogy esetleg elszomorodnak azon, mások nehéz körülmények között élnek, hiszen fontos látniuk, hogy a mi és sok más felelős ember segítségével igenis lehet tenni azért, hogy könnyebb, jobb élete legyen másoknak.
Akár előzetesen, adományozás előtt leülhetünk velük a számítógép elé és rákereshetünk a karácsonyi adománygyűjtő programokra. Nézzük meg együtt, hogy melyik szervezet kiknek gyűjt, hol adhatjuk le mi is kiválogatott dolgainkat, és az adományokat hogyan juttatják el majd a rászorulóknak.
Kérjük meg gyerekeinket, hogy egy-két, már rég nem használt játékot, kinőtt pulcsit és a polcon régóta csak várakozó könyvet válogassanak ki saját dolgaik közül. Az összegyűjtött tárgyakat velük együtt vigyük el az adománypontra, és beszélgessünk el kicsit a gyűjtést végző szervezet munkatársaival is.
Ha a honlapján, közösségi médiában nyomon követi a szervezet a gyűjtést, az adományok szétosztását is nézzük meg. Olvassuk el a beszámolót és nézzük végig a képeket a gyerekekkel együtt, hogy lássák, az ő szobájukból kiválasztott dolgok milyen örömet szereznek másoknak.
Azt is tartsuk észben mi magunk is, és erre tanítsuk gyerekeinket, hogy nemcsak az ünnepek előtt fontos segíteni másokon. Érdemes lehet feliratkoznunk a számunkra szimpatikus szervezetek hírleveleire, így értesítést kapunk a szerveződő gyűjtésekről. Lehetőségeinkhez mérten próbáljunk meg mindig jót tenni másokkal, bevonva gyerekeinket is egy nyári ruhagyűjtésbe, őszi tanszervásárlásba, tavaszi könyvadományozásba.
Ti szoktatok segíteni adományaitokkal? Írjátok meg kommentben, hogy milyen gyűjtésben vesztek részt!
Az olvasásról hiába mondjuk a gyereknek, hogy milyen szuper dolog, amíg önmagától nem kap rá, addig csak untatjuk a témával. Viszont ha izgalmas köteteket adunk a kezébe és együtt kezdjük el felfedezni azokat, akkor így nagy eséllyel meg tudjuk szerettetni vele a könyvek világát!
Sok gyereknek azért nehéz a dolga a könyvekkel, mert le kell ülniük, egy helyben kell maradniuk és így azt érzik, hogy minden más, izgalmas dologtól csak elveszi az időt az unalmas olvasás. Pedig egy jó könyv úgy is lehet érdekes, hogy nem kell átverekedniük magunkat egy 30 oldalas, unalmas bevezetőn.
Minden oldalon új felfedeznivalót tartogat a Titkok szigete című könyv! Mozgatható mágikus nagyító, izgalmas rejtélyek, megoldandó feladatok várnak a kicsikre, a kalandban pedig mi is velük tarthatunk. Ez a mesekönyv olyan, mint egy lapokra kiterített társasjáték, amivel valóban játszani tudunk, letehetjük a földre, az asztal közepére és körbe is járhatjuk.
Forrás: https://talaldki.hu/konyv/titkok-szigete-kalandjatek-zsenialis-fejtorokkel/
Ha a gyerek a könyv témája miatt már bevonódva érzi magát, jobban fog érdeklődni is. A csillagos égbolt foglalkoztatja a kicsit? Farkas Róbert kötete, az Első könyvem az univerzumról épp neki való felfedező kötet lesz a mesés kis rókával, aki megismeri a világ keletkezését.
Forrás: http://minimatine.hu/elso-konyvem-az-univerzumrol-hogyan-szuletnek-csillagok/
Ha a fővárosban élünk, vagy gyakran látogatunk el a nagybácsihoz, Tittel Kinga könyve, a Mesélő Budapest szuper választás lesz nekünk. A kötet egy igazi családi útikönyv, amivel együtt ismerhetjük meg a várost. A könyvhöz tartozó térképen pedig megkereshetjük, hogy merre szoktunk járni, hol laknak a kis barátok és melyik trolival kell az oviba menni.
Forrás: http://minimatine.hu/megjelent-a-meselo-budapest/
Inspiráló történeteket tartalmaz az 50 elszánt magyar nő című kötet, olyan nőkről, akik neveit már mind hallottuk, mégsem tudunk róluk sokat. Honnan indultak, hogy alakult az életük és milyen nagyszerű dolgokat értek el – ezekre mind választ kapunk a könyvben úgy, hogy nem egybefüggő, hosszú szövegeket kell olvasnia a gyereknek, hanem okosan tagolt, látványos kiemelésekkel teli oldalakkal találkozik.
Forrás: https://kronika.ro/kultura/
A könyv zseniálisan mutat be példaértékű életutakat. Nem egy szürke történelemkönyvet kell unottan lapozgatni a kicsiknek, hanem izgalmas sztorikat olvashatnak az első szuperhősről, mérnöknőről és sakkvilágbajnokról.
Gyönyörű, igazán mesés és modern rajzok díszítik végig a kötetet, élénk, mégsem szemet bántóan harsány színekkel találkoznak a gyerekek. Nagyon egyedi, egyszerű illusztrációk ezek, amik alapján megpróbálhatunk rajzolni együtt a kicsikkel, hogy elkészítsük saját történeteinket. A könyv segítségével, színezéssel és egy kis jövőbeli tervezéssel megmozgathatjuk a gyerekek fantáziáját.
Nektek van kedvenc könyvetek, amit együtt olvastok a gyerekkel? Adjatok egymásnak tippeket kommentben!
Pölöskei mintabolt
Cím: 8929 Pölöske Petőfi u. 1.
Vevőszolgálat: info@poloskeiszorp.hu
Hétfő – Péntek:
8:00 – 12:00
12:30 – 16:30
Szombat: 8:00 – 12:00
Vasárnap: Zárva
