Június harmadik vasárnapja nemcsak a nyár elejét jelzi, hanem az apák napját is. Egy olyan ünnepet, ami bár még nem annyira bevett szokás Magyarországon, de évről évre egyre fontosabbá válik – és nem véletlenül. Mert az apaság fontos!
A régről ismert apa-szerep – a „szigorú, de igazságos”, a „kenyérkereső”, aki este fáradtan hazaér és a gyerekek felé is alig néz – már szerencsére kikopott. Ami azért a legfontosabb, mert egy gyereknek sem erre van szüksége. Egy mai családban az apa már nem a háttérben meghúzódó figura, hanem jelen lévő társ, érzelmileg elérhető szülő, aki része a hétköznapoknak: a mosogatásnak, a ringatásnak, az oviba rohanásnak és a nagy LEGO-építéseknek is.
Ez pedig nemcsak a gyerekeknek jó, hanem az apáknak is. Mert a kapcsolódás – az idővel és figyelemmel táplált kapcsolat – olyan élmény, amit semmi más nem tud helyettesíteni. Nem a „besegítés” a kulcs, hanem az, hogy együtt éljék meg a családok a hétköznapokat, a terheket és a jó dolgokat is.
Sok apa ma már bátran vállalja, hogy akár otthon marad GYED-en, részt vesz a háztartási feladatokban, elmegy szülőire vagy éppen ő altat. Nem azért, mert nincs más választása, hanem mert ő akar ott lenni. Ez az új apakép nem gyengébb vagy kevésbé férfias, hanem pont, hogy erősebb és hitelesebb.
Apának lenni ma sokféleképp lehet. De az biztos, hogy a jelenlét, az odafigyelés és az együtt töltött idő az, ami számít. Ott lenni reggel, amikor ébred a gyerek, és együtt készülni az ovis, iskolás napra, kakaót melegíteni, segíteni megkeresni a kedvenc zoknit, együtt nevetni azon, hogy már megint nem tudjuk, hol a tornazsák. Ezek azok az apró pillanatok, amikből később emlékek lesznek – és amikre a gyerekek biztonságérzete is épül.
Nem a tökéletesség a lényeg, mert olyan nincs is, hanem az állandó jelenlét, még ha néha fáradtan vagy tanácstalanul is, de aktívan ott van az apuka a gyerek életében.
A gondoskodás és a szeretet nem mindig látványos és nem is kell, hogy az legyen, mert a gyerekeknek az a fontos, hogy érezzék, apukájukkal a kapcsolatuk valódi és állandó.
Június első vasárnapján egy különleges napot ünneplünk minden évben: a pedagógusok napját. Ez az alkalom nem csupán a virágcsokrok és a köszönő szavak ideje, hanem jó lehetőség arra is, hogy egy kicsit elgondolkodjunk: honnan indult a pedagógia, hová fejlődött, és milyen szerepet tölt be ma a családjaink életében.
A pedagógia, mint neveléstudomány, már az ókorban is létezett, csak akkor még más formában. Az ókori Görögországban például a paidagógosz szó eredetileg azt a szolgát jelentette, aki a gyermeket az iskolába kísérte. Később azonban a nevelés és oktatás tudománya egyre nagyobb hangsúlyt kapott, különösen a középkori és újkori Európában, amikor az iskolák, egyetemek elkezdtek intézményesedni.
Magyarországon a pedagógia a kezdetektől szorosan összefonódik a nemzeti sorskérdésekkel. Már a reformkorban, a 19. században is voltak olyan nagy gondolkodók – például Eötvös József –, akik felismerték, hogy a nemzet jövője az iskolapadokban dől el. A kiegyezés után megerősödött a tanítóképzés, és a 20. században világszínvonalú pedagógiai irányzatok is elindultak hazánkból, például a Waldorf- és a Montessori-pedagógia.
Régen a pedagógia egyik erőssége a rendszeresség és a fegyelem volt. Az iskolák tekintélyelvű, de jól szervezett rendszerekben működtek, és az alapműveltséget hatékonyan át tudták adni. Fontos szerepe volt a tanítónak, aki nemcsak oktatott, hanem nevelt is – gyakran az egész falu példaképe volt.
Ma pedig a pedagógia abban erős, hogy egyre inkább figyelembe veszi a gyerekek egyéni képességeit, igyekszik játékos, élményalapú módszerekkel tanítani, és a digitális világ kihívásaihoz is alkalmazkodik. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és az önálló gondolkodásra nevelés mind a mai pedagógia erényei közé tartoznak.
Persze nem könnyű ma sem pedagógusnak lenni. A pálya kihívásokkal teli, de éppen ezért van szükség arra, hogy június első vasárnapján (és az év többi napján is) köszönetet mondjunk nekik: türelemért, figyelemért, szeretetért és a tudásért, amit átadnak a gyerekeinknek!
Van egy nap, ami akár mindegyik nap lehetne az évben, nem csak április másodika, hiszen sokaknak minden napjuk az autizmusról szól, és nemcsak az autizmussal élőknek, hanem családtagjaiknak, szomszédaiknak, tanáraiknak, kollégáiknak. Mostani cikkünkkel kicsit szeretnénk veletek is jobban megismertetni az autizmust.
Az autizmus egy különleges idegrendszeri állapot, ami befolyásolja a világ érzékelését és megértését. Egyesek számára az erős zajok, a tömeg vagy a szokatlan helyzetek különösen megterhelők lehetnek. Mások különleges tehetséggel rendelkeznek, például kiváló vizuális memóriával vagy logikai érzékkel. Az autizmus nem betegség, hanem egy másfajta gondolkodásmód, amelyet érdemes jobban megismerni.
Április 2-án világszerte kékbe borulnak az épületek, és sokan kék ruhát öltenek az autizmus elfogadásának jeleként. Ez a nap arra emlékeztet minket, hogy az autista emberek is ugyanúgy szeretnek, éreznek és vágynak a megértésre, mint bárki más. Az elfogadás nem csupán egy szép gesztus, hanem egy olyan világot teremt, ahol mindenki önmaga lehet.
Nem kell nagy dolgokra gondolni: egy kedves szó, egy mosoly vagy az, ha türelmesebbek vagyunk, már hatalmas segítség lehet egy autista gyermek vagy felnőtt számára. Próbáljuk meg megérteni azt, hogy nekik mást jelentenek ugyanazok az ingerek. A csend és az empátia sokat jelenthet nekik.
A család az első és legfontosabb közeg, ahol az autista gyermek biztonságban érezheti magát. A szülők és testvérek támogatása, megértése segíthet abban, hogy a gyermek önbizalmat szerezzen és kibontakoztassa képességeit. Nem mindig könnyű megtalálni a megfelelő utat, de a türelem és a szeretet mindig jó iránytű lehet.
Minél többet tudunk az autizmusról, annál elfogadóbbá válhatunk. Beszéljünk róla, olvassunk róla, és ne féljünk kérdezni! Dolgozzunk együtt egy olyan világért, ahol az autista emberek is megtalálhatják a helyüket, kibontakoztathatják tehetségüket és teljes életet élhetnek.
Március 21-én világszerte a Down-szindróma világnapját tartjuk, ami felhívja a figyelmet arra, hogy jó tisztában lennünk azzal, mit is jelent ez és, hogy forduljunk odafigyeléssel a Down-osokhoz, az érintett családokhoz. Beszéljünk most kicsit erről!
Arról már talán hallottál, hogy a Down-szindróma egy kromoszóma-rendellenesség, ami befolyásolja a testi és értelmi fejlődést. Ez viszont nem akadályozza meg az érintetteket abban, hogy boldog és teljes életet éljenek.
A Down-szindrómával élő emberek ugyanolyan érzelmi és társas szükségletekkel rendelkeznek, mint bárki más. Fontos, hogy támogassuk őket abban, hogy kibontakoztathassák képességeiket, hiszen sokan közülük kiváló művészek, sportolók vagy akár üzleti sikereket is elérhetnek. Egy kis türelem és megértés csodákra képes, és már az is hatalmas segítség, ha nyitottan és elfogadóan fordulunk feléjük.
Téves azt gondolni, hogy a Down-szindróma akadályozza a sikert. Rengeteg inspiráló ember mutatta már meg, hogy bárki képes nagy dolgokat véghez vinni. Néhány név, akiket érdemes megismerni:
Az utóbbi években egyre több filmben és sorozatban láthatunk Down-szindrómával élő színészeket, ami hatalmas lépés az elfogadás felé. Az olyan filmek, mint A mogyoróvaj sólyom vagy a Glee sorozat, bemutatják, hogy a Down-szindrómával élők ugyanúgy megérdemlik az elismerést.
A Down-szindróma világnapja jó alkalom arra, hogy egy kicsit jobban megértsük ezt az állapotot, és ünnepeljük az érintettek kitartását, szeretetét és különleges világlátását. Legyünk nyitottak, elfogadóak mindig!
Február 21-e az Anyanyelv Nemzetközi Napja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a világ nyelveinek sokszínűségére és védelmére. Gondoltad volna, hogy a világon körülbelül 7100 nyelvet beszélnek? Közülük sokan veszélyben vannak, mások pedig olyan népszerűek, hogy emberek százmilliói használják őket nap mint nap. De vajon hol helyezkedik el a magyar nyelv ebben a hatalmas kavalkádban? Nézzünk meg néhány izgalmas statisztikát!
A magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, amely igencsak ritkaságnak számít Európában. A legtöbb európai nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz sorolható, így a magyar nyelv már önmagában is különlegesnek számít a kontinensen. Világszinten nagyjából 13 millióan beszélik, ami ugyan nem számít óriási számnak, de ezzel is a 40 leggyakrabban beszélt nyelv közé tartozik.
Érdekesség, hogy a magyar az egyik legtöbb ragozási formával rendelkező nyelv: akár 18-féle esettel is találkozhatsz, ami elsőre bonyolultnak tűnhet, de éppen ettől lesz a magyar nyelv izgalmas és kifejező!
Nézzünk néhány igazán különleges nyelvet, amelyek megmutatják, milyen sokszínű a világ!
A világ nyelveinek nagy része sajnos kihalófélben van. Az UNESCO szerint akár évente 25 nyelv is eltűnhet, mert már csak néhányan beszélik őket. Ilyen például lív nyelv (Lettország), amelyeket már csak egy maroknyi idős ember ismer.
A nyelvek nemcsak kommunikációs eszközök, hanem egy-egy nép kultúrájának, gondolkodásmódjának és történelmének lenyomatai is. A magyar nyelv tele van különleges szavakkal, kifejezésekkel, amiket nehéz más nyelvre lefordítani – éppen ezért érdemes büszkének lenni az anyanyelvünkre!
A dadogás elfogadásának világnapja október 22-én van, ez fontos lehetőség arra, hogy beszéljünk egy olyan témáról, ami sok család életében jelen van. A gyermekek beszédfejlődése összetett folyamat, és bizony nem mindenkinél alakul minden zökkenőmentesen. Azonban a dadogás nem valami, amitől meg kellene ijednünk. Éppen ellenkezőleg, meg kell tanulnunk, hogyan támogathatjuk gyermekünket a beszédfejlődésben, és hogyan viszonyulhatunk másokhoz, akik – akár felnőttként is – dadognak. Nézzük meg, mire érdemes figyelni!
Mi is a dadogás?
A dadogás egy beszédzavar, amelyben a beszélő nehézséget érez bizonyos szavak vagy hangok kimondásában, ismétli azokat, vagy hosszabb szüneteket tart. A dadogás általában 2 és 5 éves kor között jelenik meg, amikor a gyermekek nyelvi készségei gyorsan fejlődnek, ám van, akik felnőttként is dadognak.
A fejlesztés szerepe
A logopédia hatékony segítséget nyújthat a beszédzavarok kezelésében, beleértve a dadogást is. A logopédusok speciális technikákkal dolgoznak, így a gyerekek játékosan, gördülékenyebben tudnak fejlődni. Ha valaki dadog, érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni, mert a korai felismerés és a megfelelő fejlesztés rengeteget segít.
Mikor forduljunk szakemberhez?
A legtöbb gyerek kinövi a dadogást, de ha a probléma hosszabb időn át fennáll, akkor ez érthetően nincs jó hatással a kicsi önbizalmára, ekkor mindenképpen érdemes logopédus segítségét kérni. A logopédiai célja nemcsak a dadogás csökkentése, hanem a gyermek beszédkészségének fejlesztése is, hogy magabiztosan kommunikálhasson. Az önbizalommal teli gyerek pedig kiegyensúlyozottabb, könnyebben barátkozik és jobban érzi magát.
Elfogadás és megértés
A dadogás elfogadásának napja arra emlékeztet minket, hogy mindenki különleges és hogy a beszédzavarok nem csökkentik ezt. A környezet, a család szerepe kulcsfontosságú abban, hogy valaki hogyan éli meg a saját dadogását. Az elfogadás és a szeretet a legnagyobb ajándék, amit nyújthatunk dadogó gyereknek vagy felnőttnek egyaránt.
Március 15-én kabátunkra, ünneplőnkre tűzzük az összefogás, a forradalom jelképét, a nemzeti szalagból készült kokárdát. Ezt eddig is tudtad, na de miért pont a kokárdát használjuk, miért így néz ki és mit érdemes még tudni róla? Most összeszedtük!
Maga a kokárda eredetileg nem magyar “találmány”, mert már korábban megjelent Európában: katonai felségjelként a 18. században is használták.. A szó francia eredetű, a cocarde kakastaréjt jelent. Itthon a ’48-as szabadságharc jelképévé vált, így a legtöbben Petőfi Sándorhoz és Jókai Mórhoz kötik. Manapság az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgünk a kokárda viselésével.
A pesti forradalomkor a márciusi ifjak használtak először kokárdát itthon, és a korabeli festményeken is megfigyelhető, hogy a piros sáv volt kívül a kokárdán, így hajtották keresztbe, tekerték körbe. Ezért így is lett használatos, bár történészek szerint már a forradalom idején is lehetett látni ilyet is, olyat is, azaz nem volt egységes, hogy a piros vagy a zöld sáv kerül kívülre a kokárdán.
Mivel a magyar zászló színei jelennek meg a kokárdán, azaz a piros-fehér-zöld színek, ezért a kokárdán igazából kívülre kellene kerülnie a zöld sávnak. Miért van ez így? Azért, mert a kokárda színeit belülről kifelé kell olvasni, így tehát a nemzeti lobogónk legfelső színének, a pirosnak kellene legbelül lennie. . A helyes az lenne ezek szerint, ha a piros sáv kell kerül belülre, a zöld kívülre.
Téves tehát ahogyan a legtöbben hordják a kokárdát, ez csupán egy hibás történelmi berögződés eredménye.
Ezen bonyolít még annyit a történészek szerint az, hogy ha a kokárdának van lelógó kis szára, akkor viszont helyes az a sorrend, hogy a zöld szín van belül.
A lényeg szerintünk az, hogy gondoljunk a történelmünkre, a fontos pillanatokra és tanítsuk meg gyerekeinket is ezeknek a tiszteletére. A kokárda egy fontos jelképünk, viseljük büszkén, viseljük úgy, ahogy szeretnénk.
További hasonló témákért böngészd blogunkat és facebook oldalunkat!
Március 8-án a nőket ünnepeljük világszerte és van is miért, hiszen annyi mindent adnak ők: kedvességet, szeretetet, anyai és nagymamai melegséget, tudást, bölcsességet és megannyi mást. Nőnap alkalmából most olyan jeles női alakokat gyűjtöttünk össze, akik az oktatás, nevelés területén értek el óriási eredményeket a történelem során. Kik ők és mit köszönhetünk nekik? Mutatjuk!
Ő volt az az uralkodónk, aki a felvilágosodás jegyében átfogó oktatási reformot indított és megszabta, hogy a lányoknak is tanulniuk kell. Mást tanultak ugyan a köznép lányai és mást a nemesi családból származók, de legalább elindult egy változás, egy olyan folyamat, ami megalapozta a későbbi nevelés és oktatás alapjait a lányok számára is.
Ő alapította meg az első magyar óvodát, illetve az egész Habsburg Monarchiában ez volt ez első „kisdedóvó”, amit 1828. június 1-jén nyitott Angyalkert néven.
Unokahúgával, Teleki Blankával együtt a magyar nőnevelés úttörőjeként is számontartják, mivel ők ketten hozták létre az első magyar nőnevelő intézetet.
Ő volt az első magyar nő, aki egyetemre iratkozott be, méghozzá az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult 1896 februárjától. Itt szerzett diplomát, középiskolai tanár képesítést, tanárként dolgozott és később iskolaigazgató is lett. Folyékonyan beszélt olasz, német, francia, angol nyelven. Bátorsága és elszántsága példát mutatott, ezért többen követték őt nők ezután a felsőoktatásban.
A Montessori módszerről nagyon sok szülő hallott már és talán sokan a kitalálójáról is. Az első olasz orvosnő és nevelő, Maria Montessori a 19. században a korábbi nevelési elvekkel merőben szembemenő, azokon változtatni kívánó pedagógiát akart kialakítani. Elvei, módszerei a mai napig világszerte ismertek és alkalmazottak. Mindemellett őt nevezik a gyermeki lélek felfedezőjének.
A gyógytornásznő, aki koraszülöttek, sérült gyerekek és felnőttek mozgás rehabilitációjával, korrekciójával foglalkozott, munkássága alatt kidolgozta és folyamatosan fejlesztette a Dévény-módszert, ami a gyógyítás és a mozgásfejlesztés két területével foglalkozik. A módszert követve az izmokban és az inakban lévő idegvégződések direkt ingerlésével elért eredmények sok-sok kisbabának adtak már esélyt a fejlődésre, a teljes, teljesebb életre. Dévény Anna a 21. században az egyik fontos nő, akinek nagyon sokat köszönhetünk gyermekeink nevében is.
További hasonló témákért böngészd blogunkat és facebook oldalunkat!
A félévi bizonyítvány egy jelzés a szülőknek és a gyerekeknek arról, hogy hogy telt eddig a mostani tanév, mi változott pozitívan vagy negatívan tavalyhoz képest és mire szükséges odafigyelni. Ha a rossz jegyekre egyből ráncolod a homlokod, jobb, ha előbb elolvasod cikkünket, és csak utána ültök le a gyerekkel átbeszélni a bizit!
Mindannyian mások vagyunk, így természetes, hogy nem teljesítünk ugyanúgy. Lehet, hogy Zolinak klasszul megy a matek, Kittinek sikerei vannak a szertornában, Petinek pedig a kisujjában van a földrajz, ám a te gyereked egy másik ember, más képeségekkel és hozzáállással. Teljesen felesleges szülőként más gyerekek teljesítményét (vagy saját kiskori eredményeidet) felemlegetni, hogy aztán ahhoz próbáld meg mérni gyerekedet. Ha ezt a példát állítod elé, azzal hosszú távon is rosszat tehetsz, mert arra tanítod őt, hogy másokhoz, ne pedig egyéni fejlődéséhez mérje magát és teljesítményét.
A lényeg az, amit szem előtt kell tartanod, hogy önmaga teljesítőképességéhez mérten képes-e fejlődni a gyerek. Szorgalmasabb volt a helyesírás munkafüzetekkel, kitartóan gyakorolta a zongoraleckéket, tényleg megpróbálta megérteni a kovalens kötést? Ha látod rajta az igyekezetet, az már fejlődés, még ha esetleg a jegyeken nem is látszik meg egyből, hosszú távon sikerülhet azokon is javítani.
Gondolj csak bele, te mit tanultál szívesen és mi volt az, amivel esetleg szenvedtél, hogy jó, jobb jegyet szerezz belőle. Ugye nem ment minden ugyanúgy? Van, ami érdekel minket, így aztán könnyebben bele is megy a fejünkbe, és van, ami konkrétan szenvedés, és örülünk egy kettesnek, vagy kihajtjuk magunkból a jó jegyet, de utálattal. Ne maximalizmusra nevelj, hanem arra, hogy amit szeret, ami érdekli, azt csinálja tényleg jól.
Igen! Merj bátor lenni szülőként, és segítsd gyermeked fejlődését úgy, hogy abban képzed őt még jobban, ami amúgy is megy neki, ami érdekli, amiből sikerélményt szerezhet. A fizika a kedvence, vagy sportszerűen szeretne kézilabdázni? Támogasd az érdeklődési körét, bíztasd őt a gyakorlásra, ha teheted, járasd különórákra, sportra.
Ami pedig nehezen megy, azoknál légy megengedőbb úgy, hogy megbeszéled a gyerekeddel (és ha szükségesnek érzed, ellenőrzöd is), hogy tisztességesen, lelkiismeretesen megcsinálja a feladatait, megpróbál fejlődni és javítani kicsit. Ez lehet egy megállapodás is köztetek, hogy ha látod, hogy igyekszik azoknál a tantárgyaknál, amik nem a favoritok, akkor cserébe támogatod őt a kedvenceinél a fejlődésben. Ezzel pedig felelőségre, önállóságra, lelkiismeretességre is tanítod őt.
Neked hogy tetszik ez a szemlélet? Gyerekkorodban milyen tapasztalataid voltak?
További hasonló témákért böngészd blogunkat és facebook oldalunkat!
[et_pb_section fb_built="1" admin_label="section" _builder_version="4.16" custom_padding="2px|||||" global_colors_info="{}"][et_pb_row _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" custom_margin="0px||0px||false|false" custom_padding="20px||0px||false|false" global_colors_info="{}"][et_pb_column type="4_4" _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" global_colors_info="{}"][et_pb_text _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" text_font="KG NEW||||||||" text_text_color="#8DC541" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" custom_margin="0px||0px||false|false" custom_padding="0px||10px||false|false" hover_enabled="0" global_colors_info="{}" sticky_enabled="0"]Olvasni fontos, ezt mindannyian tudjuk. De vajon azt is, hogy miért jó minél kisebb korban már megbarátkoznia a gyerekeknek a könyvekkel? Mert a mesék világa olyan élményt nyújt nekik, amit más nem. Egy-egy jó rajzfilm is tud értéket adni, de mivel készen kapják a képeket a gyerekek, így közel sem annyira mozgatja meg a fantáziájukat, mint a mesekönyvekben rejlő történetek. - Az olvasás világnapjára különleges könyvajánlóval készültünk.
[et_pb_text _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" text_text_color="#4e4e4e" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" custom_margin="0px||0px||false|false" custom_padding="10px||30px||false|false" hover_enabled="0" global_colors_info="{}" sticky_enabled="0"]A mese, akár egy modern, akár egy klasszikus népmese, a képzelet világába repíti el a kicsiket, ahol bármi lehetséges, ahol azonosulhatnak a nekik tetsző szereplővel, ahol megtanulhatják, hogy mi a jó, mi a bátorság, ki a rossz és miért. Ön- és világképük fejlesztésében kivételesen fontos a mesék világa és értékrendje.
Mivel szeptember 8-án ünnepeljük az olvasás világnapját, így arra gondoltunk, hogy a Pölöskei Szörp munkatársainak gyermekei, akik szerencsére nagy könyvmolyok, megmutatják a kedvenc olvasmányaikat. Lássuk a kicsik favoritjait!
[et_pb_text _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" text_text_color="#FF6B00" text_font_size="16px" text_line_height="1.8em" header_text_color="#37D1E5" header_2_font="KG NEW||||||||" header_2_text_color="#BF18A4" header_2_font_size="16px" custom_margin="0px||0px||false|false" custom_padding="15px||10px||false|false" global_colors_info="{}"]Lili kedvence egy nagyon okos könyv, ami a suliba készülő gyerekeknek nagy segítség. Finy Petrától az Iskolások kézikönyve abban segít sok ügyes ábrával és magyarázó szöveggel, hogy a kicsik megértsék, mit is fognak majd tanulni, mi az a matek, mi az órarend. Ez a kötet segít felkészülni a gyerekeknek és a szüleiknek is az iskolakezdésre.
Johanna egy mesés történetbe szeretett bele annyira, hogy akármennyiszer végig tudja lapozni Arielle, a kis hableány történetét. Ez a kedves mese, már több generáció kedvencévé vált, és felnőttként is szívesen tartunk a kalandokban újra Ficánkával és Hablattyal.
Johanna testvére, Dávid már egy komoly sztorit szeret. A Ki a Fekete Párduc? című könyv csupa izgalom, amiben idegen hódítók, büszke királyok, legendás harcosok mozgatják meg az olvasó fantáziáját.
Hunor egy olyan klasszikust szeret nagyon, amit valószínüleg mindannyian ismerünk. Hiszen Tesz-vesz város az a hely, ahol már mindannyian jártunk gyerekként. Szuper könyvsorozat ez, aminek minden lapján el lehet időzni a böngészéssel, a szövegek pedig informatívak, de rövidek, így nagyon jó kezdő olvasóknak.
Most pedig megmutatjuk a kedvenceinket az elmúlt három évtizedből.
A 90-es évek végén jelent meg a mindenki által ismert sorozat, a Harry Potter első kötete. A Harry Potter és a bölcsek köve megismertette velünk a varázslók és a muglik világát, és úgy varázsolt el minket Roxfort, hogy azóta is a hatása alatt vagyunk.
A 2000-es években kezdődött és nagy favorittá vált Berg Judit története, aminek főszereplője egy matróz egér. Ruminit azóta pedig már számos kalandra kísértük el a könyvsorozat köteteivel, izgalomból pedig sosincs hiány.
A 2010-es években vált nagy sikerré az Idődetektívek-sorozat, amivel szórakozni és tanulni is lehet egyszerre. Fabian Lenk sorozata ugyanis mindig elmesél egy-egy bűntényt egy történelmi korszakban, így a kiskamasz olvasók úgy tanulnak törit, hogy észre sem veszik, sőt élvezik.
[et_pb_text _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" text_font="KG NEW||||||||" text_text_color="#FDBA0F" text_font_size="18px" text_line_height="1.8em" header_text_color="#FDBA0F" header_2_text_color="#37D1E5" custom_margin="0px||0px||false|false" custom_padding="40px||40px||false|false" global_colors_info="{}"]Nektek melyik a kedvenc könyvetek?
További hasonló témákért böngészd blogunkat és facebook oldalunkat!
[et_pb_post_slider include_categories="all" show_pagination="off" more_text="Kíváncsi vagyok!" use_text_overlay="on" arrows_custom_color="#ffffff" dot_nav_custom_color="RGBA(255,255,255,0)" _builder_version="4.19.0" _module_preset="default" header_font="||||||||" header_font_size="22px" custom_button="on" button_bg_color="#ED1C22" button_border_width="0px" button_border_radius="5px" width="100%" max_width="100%" content_width="100%" content_max_width="100%" height="300px" max_height="300px" custom_margin="0px|0px|0px|0px|false|false" custom_padding="0px|0px|0px|0px|false|false" link_option_url_new_window="on" global_colors_info="{}"]
Pölöskei mintabolt
Cím: 8929 Pölöske Petőfi u. 1.
Vevőszolgálat: info@poloskeiszorp.hu
Hétfő – Péntek:
8:00 – 12:00
12:30 – 16:30
Szombat: 8:00 – 12:00
Vasárnap: Zárva
