Február 21-e az Anyanyelv Nemzetközi Napja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a világ nyelveinek sokszínűségére és védelmére. Gondoltad volna, hogy a világon körülbelül 7100 nyelvet beszélnek? Közülük sokan veszélyben vannak, mások pedig olyan népszerűek, hogy emberek százmilliói használják őket nap mint nap. De vajon hol helyezkedik el a magyar nyelv ebben a hatalmas kavalkádban? Nézzünk meg néhány izgalmas statisztikát!
A magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, amely igencsak ritkaságnak számít Európában. A legtöbb európai nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz sorolható, így a magyar nyelv már önmagában is különlegesnek számít a kontinensen. Világszinten nagyjából 13 millióan beszélik, ami ugyan nem számít óriási számnak, de ezzel is a 40 leggyakrabban beszélt nyelv közé tartozik.
Érdekesség, hogy a magyar az egyik legtöbb ragozási formával rendelkező nyelv: akár 18-féle esettel is találkozhatsz, ami elsőre bonyolultnak tűnhet, de éppen ettől lesz a magyar nyelv izgalmas és kifejező!
Nézzünk néhány igazán különleges nyelvet, amelyek megmutatják, milyen sokszínű a világ!
A világ nyelveinek nagy része sajnos kihalófélben van. Az UNESCO szerint akár évente 25 nyelv is eltűnhet, mert már csak néhányan beszélik őket. Ilyen például lív nyelv (Lettország), amelyeket már csak egy maroknyi idős ember ismer.
A nyelvek nemcsak kommunikációs eszközök, hanem egy-egy nép kultúrájának, gondolkodásmódjának és történelmének lenyomatai is. A magyar nyelv tele van különleges szavakkal, kifejezésekkel, amiket nehéz más nyelvre lefordítani – éppen ezért érdemes büszkének lenni az anyanyelvünkre!
A Valentin-nap – vagy magyar megfelelőjeként a Bálint-nap – minden év február 14-én a szerelmesek ünnepe, ezt már mindenki tudja. De vajon honnan is ered ez a hagyomány, és milyen érdekességek kapcsolódnak hozzá? Erről már sokkal kevesebbet tudunk, ezért most összegyűjtöttük a tudnivalókat, érdekességeket erről az ünnepről!
Egészen az ókorig vissza kell tekintenünk, mivel az ókori Rómában február 15-én tartottak egyfajta termékenységi ünnepet. Ezt azonban később a keresztény egyház pogány szokásra hivatkozva nem nézte jó szemmel és átformált az ünnepet, majd Szent Bálint (Valentin) emlékéhez kapcsolta (ami már február 14-e).
Az angolszász országokban már a középkorban is ünnepelték a Valentin-napot, ahol a szerelmesek versekkel, üzenetekkel lepték meg egymást. Fogadjunk, nem is gondoltad volna, hogy az első ismert Valentin-napi üdvözlet 1477-ből származik? A 19. században az üdvözlőkártyák népszerűsége tovább nőtt, és a virágok, csokoládék ajándékozása is szokássá vált.
Hazánkban a Bálint-naphoz több népi hiedelem is kapcsolódik. Például úgy tartották, hogy ha egy hajadon ezen a napon verebet lát, szegény emberhez megy feleségül, de boldog lesz; ha viszont tengelicét, akkor gazdag férjet kap.
A modern Valentin-nap ünneplése az 1990-es években terjedt el Magyarországon, a szerelmesekkel továbbra is madarat lehet fogatni, ám azóta virággal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg egymást.
A Valentin-nap tehát gazdag múltra tekint vissza, és számos kultúrában különböző módon ünneplik. Akár a szerelmet, akár a barátságot ünnepled ezen a napon, a lényeg, hogy kifejezd az érzéseidet azok felé, akik fontosak számodra.
Február 1-je a Tisza élővilágának napja, amely remek alkalom arra, hogy családoddal együtt felfedezd a Tisza-tó csodálatos világát. Ez a nap emlékeztet bennünket a természet védelmének fontosságára és arra, hogy milyen különleges kincseket rejt hazánk.
Családbarát programokat és érdekességeket gyűjtöttünk össze a Tisza élővilágának napja alkalmából, nézzük, mik ezek!
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, amely számtalan családbarát programot és látnivalót kínál. Legyen szó fürdőzésről, kerékpározásról vagy madármegfigyelésről, itt mindenki megtalálja a számára legkedvesebb elfoglaltságot.
Ha szeretnél még többet megtudni a Tisza-tó lenyűgöző világáról, ajánljuk figyelmedbe a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom című természetfilmet. Ez a film bemutatja a tó kialakulását, élővilágát, az ember és természet harmonikus együttélését, mindezt igazán szép felvételekkel.
A Tisza-tó gazdag és sokszínű élővilága csodás környezet, ahol a víz, a friss levegő, a változatos flóra és fauna mind fellelhetők. Ha vigyázunk minderre, gyermekeink és unokáink is élvezhetik majd ezeket a természeti csodákat. Természetesen ezek a gondolatok, nem csak erre a Tisza-tóra érvényesek, alapvetően fontos, hogy vigyázzunk Földünkre, annak természeti kincseire.
Ne feledd, a természet védelme közös felelősségünk: a Tisza-tó élővilágának napja - február 1-je - remek alkalom arra, hogy együtt ünnepeljük és óvjuk az ilyen különleges természeti kincseket.
A főkép forrása: startlap.hu
December 14-e nem csak egy sima nap az évben, mivel ezen a napon ünnepeljük Sopront, a leghűségesebb várost. Sopron napja tökéletes alkalom arra, hogy kicsit közelebbről megismerkedjünk ezzel a csodás várossal, és felfedezzük annak rejtett kincseit és érdekességeit. Lássuk, miért olyan különleges Sopron!
A leghűségesebb város elnevezést Sopron nem véletlenül érdemelte ki. Az első világháborút lezáró békeszerződések után Sopron és környéke is az osztrák állam részévé válhatott volna. Az 1921-es népszavazáson azonban a soproniak és környékük lakói úgy döntöttek, hogy inkább Magyarországhoz kívánnak tartozni. Azóta is büszkén viselik ezt az elnevezést és a város emlékhelyein is megtalálhatóak a hűség szimbólumai.
Ha Sopronban jársz, nem hagyhatod ki a Tűztornyot, ami a város egyik legismertebb jelképe. Ezt a tornyot évszázadokon át használták őrtoronyként, ahonnan a városőrök figyelték, nem fenyeget-e tűz- vagy más veszély. Ha felmész a toronyba, fantasztikus kilátásban lehet részed: körbelátsz a város felett és így egy pillantás alatt bejárhatod a környéket.
Sopron híres borvidék, különösen a kékfrankos szőlőfajtáról ismert, ami itt az egyik legnagyobb tiszteletnek örvend. A legenda szerint a napóleoni háborúk idején a soproni borászok kék frankkal, azaz francia frankkal kaptak fizetést a boraikért, és innen ered a kékfrankos elnevezés.
A város történelmi belvárosa igazi időutazásra hív, mivel a középkori hangulatot megőrző utcák, barokk és reneszánsz épületei csodásak és igazán különlegessé teszik a várost. Sétálj végig az óváros utcáin, nézd meg a Storno-házat, és merülj el a múltban!
Sopron napján a város lakói különböző rendezvényekkel ünneplik meg a hűségük évfordulóját. Beszédek, koszorúzások és kulturális programok emlékeztetik a város lakóit és látogatóit arra, mennyire különleges és fontos hely Sopron Magyarország számára.
Sopron nem csupán egy város a határnál, hanem a hűség, a történelem és a bor városa.
Van egy közös pont a Pölöskei Szörp és az Amigos a gyerekekért Alapítvány között: mindkét helyen azért dolgozunk, hogy mosolyt csaljunk a gyerekek arcára és élményekkel teli pillanatokat varázsoljunk az életükbe. Most decemberben még közelebb kerülünk ehhez a célhoz, és ehhez te is hozzájárulhatsz!
Ha még nem találkoztál velük, az Amigos a gyerekekért Alapítvány egy lelkes fiatalokból álló csapat, akik beteg gyerekek hétköznapjaiba visznek színt és örömöt. Kórházakat látogatnak, ahol játékkal, tanulással és barátságukkal támogatják az ott gyógyuló gyerekeket. Hisznek abban, hogy a nevetés és a közös élmények ereje segíti a gyógyulást – mi pedig teljes mértékben osztozunk ebben az elhivatottságban.
A Pölöskei Szörp mindig is a családok és a gyerekek kedvence volt. Az ízletes szörpök nemcsak egy pohár frissítőt jelentenek, hanem sokszor egy közös pillanatot is a családi asztalnál, egy nevetéssel teli uzsonnát vagy egy meghitt beszélgetést. Az Amigos küldetése ugyanezt az élményt hozza el azoknak a gyerekeknek, akiknek erre talán a legnagyobb szükségük van.
Egyszerűbb nem is lehetne: látogass el a Pölöskei Szörp webshopjára, válaszd ki kedvenc szörpjeidet, és rendeld meg őket december 3-17. között. Vásárlásoddal nemcsak magadat és szeretteidet ajándékozod meg, hanem az Amigos gyerekeket támogató munkáját is segíted, mivel az ebben az időszakban beérkezett rendelések 10%-át felajánljuk az Alapítványnak.
Mindez a közös cselekvés erejéről szól: ahogy mi összefogtunk az Amigosszal, úgy te is részese lehetsz ennek a kezdeményezésnek. Egy szörppel a kezedben és egy jó ügy támogatásával, mindannyian hozzátehetünk valamit a gyerekek boldogságához.
Rendelj, támogass, és ünnepeljük együtt a gyerekekért tett lépéseket!
November 27-én a Nobel-díj alapításának emléknapját ünnepeljük minden évben, egy olyan kitüntetést, ami a tudomány, az irodalom és a béke terén nyújtott kiemelkedő teljesítményeket díjazza. Mutatunk most néhány inspiráló Nobel-díjast, akik különleges nyomot hagytak a világban, de természetesen bármelyiküket megemlíthetnénk érdemeik miatt.
Einstein neve mindenkinek ismerős. 1921-ben kapott fizikai Nobel-díjat a fotoelektromos hatás felfedezéséért, ami később megalapozta a kvantummechanikát. Bár sokan a relativitáselméletéről ismerik, a kvantumfizika területén tett megfigyelései is alapvetően változtatták meg a tudományt. Az ő személye és munkássága inspiráció mindannyiunk számára: egy jó ötlet, a szenvedély és a kitartás segítségével bármit el lehet érni.
Curie az első nő, aki Nobel-díjat kapott, sőt, ő az egyetlen, aki két különböző tudományterületen (fizika és kémia) is elnyerte azt. A Curie házaspár a radioaktivitás terén végzett kutatásokat, Marie pedig felfedezte a rádiumot és a polóniumot. Bátorsága és eltökéltsége rengeteg nőt buzdított tanulásra, kutatásra, céljai elérésére.
A Nobel-békedíj a világ jobbá tételén dolgozók munkáját ismeri el. Malala Yousafzai, a legfiatalabb díjazott, mindössze 17 évesen kapta meg a békedíjat, mivel a nők és lányok oktatása mellett állt ki Pakisztánban. Barack Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke pedig 2009-ben kapta meg a díjat a nemzetközi diplomáciában és a világméretű együttműködésben végzett munkájáért.
Természetesen nem hagyhatunk ki pár magyar Nobel-díjast sem! Ahogy arról sokat hallhattunk, 2023-ban Krausz Ferenc a fizikai, Karikó Katalin pedig a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapta meg, ám korábbról is mutatunk két díjazottat.
Szent-Györgyi Albertnek 1937-ben ítélték oda az orvosi Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért és a sejtlégzés folyamatait leíró munkájáért. Ő volt az első magyar, aki hazánkban végzett munkájával, kutatásaival nyerte el a díjat.
Kertész Imre pedig az irodalmi Nobel-díjat kapta meg 2002-ben a Sorstalanság című regényéért. Az író munkássága egyfajta emlékeztető, hogy soha ne felejtsük el a múltat és mindig értékeljük a szabadságot, amiben élhetünk.
Ha egy kis nosztalgiára vágytok családi estéken, a retro sorozatok remek választás lehetnek. Ezek a klasszikusok nemcsak szórakoztatnak, de egyben betekintést nyújtanak a múlt családi életébe is. A televíziózás nemzetközi napja alkalmából – ami minden évben november 21-én van – , most nézzük meg, miért olyan népszerűek ezek az időtlen alkotások és milyen érdekességet tudhattok meg róluk!
A Szomszédok egy igazi magyar klasszikus, amely évtizedeken keresztül volt sokak kedvence. A sorozat egyszerre mutatja be a hétköznapi családi életet és a társadalmi változásokat, mindezt humorral és meghitt pillanatokkal vegyítve.
Tudtátok, hogy a sorozat eredetileg csak pár epizódra készült, de a nézők lelkesedése miatt meghosszabbították?
Nemzetközi sikert aratott a Dallas, ami igazi popkulturális ikon lett a ’80-as években, és máig híres a drámai fordulatairól és a gazdag olajmágnás Ewing család életéről.
Aki egyszer látta, nem fogja elfelejteni, sőt, sokan újra is nézik a teljes évadokat, és hát bőven van mit, mivel 357 epizódból álló, 14 évados sorozat lett a Dallas, amit 90 országban vetítettek.
Érdekes tény, hogy egy különösen fontos rész készítésekor (címe: Who shot J.R.?) a stábbal több különböző befejezést is felvettek, hogy még a résztvevők se tudják elárulni a tényleges befejezést a tévébe kerülés előtt.
A Jóbarátok gyakran kerül a legnézettebb sorozatok listájára világszerte. Bár nem mindenki számára retro, mégis számos család generációkon át élvezte már a Central Perk kávézó hangulatát és a szórakoztató karaktereket.
Az eredeti tervek szerint Monica és Joey lett volna a főpáros a sitcomban, ám végül Rachel és Ross kapcsolata került középpontba. Vajon hogyan alakult volna eredetileg a sorozat?
Bár talán nem mindenki ismeri Magyarországon a M.A.S.H. című sorozat, mégis meg kell említeni, mivel a sorozat fináléja minden idők egyik legnézettebb televíziós eseménye volt az Egyesült Államokban. Az 1983-as utolsó epizódot több mint 105 millióan nézték a tévék előtt ülve, ami akkoriban rekordot döntött. A háborús történet emberi oldalát bemutató sorozat humorral és drámával vegyítve váltotta ki a közönség szeretetét.
Október 9-én, a postai világnapon a postásokat és magát a postát ünnepeljük. Ez egy olyan alkalom, amikor megemlékezhetünk arról a hatalmas hálózatról és munkáról, ami lehetővé teszi, hogy leveleink és csomagjaink eljussanak a világ minden tájára. Gondoltad volna, hogy rengeteg érdekes és vicces történetet is kapcsolódik a postához? Most ezekből gyűjtöttünk össze ötöt!
1. A legnagyobb postai csomag
A 20. század elején az USA-ban bővültek a postai szolgáltatások és egyre nagyobb dolgokat is fel lehetett adni. De mi a legnagyobb tárgy, amit valaha is postán küldtek? Egy ház! 1916-ban egy férfi úgy döntött, hogy postán küldi az új házát. Mit csinált? Téglánként adta fel a postán, mert ez akkor olcsóbb volt, mint más szállítási módok. A postások pedig minden küldeményt, azaz téglát eljuttattak az új címre.
2. Levél a világ körül
Egy másik érdekes történet az, amikor egy férfi levelet akart küldeni a barátjának Ausztráliába Oroszországból, ám a levél valamiért sosem jutott el a címzetthez, és 53 évvel később végül visszakerült a feladóhoz, méghozzá kézbesítetlenül! A legérdekesebb része a történetnek, hogy a levél a világ különböző postahivatalain keresztül szinte mindenhol járt, így valódi világkörüli utat tett meg.
3. Tehén postás táskával?
Itthon történt meg egy kis faluban, hogy a helyi postás egyszerűen nem bírta a leveleket és a csomagokat biciklin eljuttatni mindenkihez, ezért úgy döntött, hogy egy tehén hátán kézbesíti őket. A falu lakói először meglepődtek, de hamar megszokták, hogy a postás a tehénnel együtt érkezve hozza a leveleket.
4. Postai autóverseny?
A 20. század elején Németországban tartották az első postai kézbesítőversenyt, aminek az volt a célja, hogy kiderítsék, melyik jármű tudja leggyorsabban eljuttatni a leveleket a címzettekhez. A verseny során azonban annyi baleset történt, hogy végül lefújták és egy jó darabig még maradtak a hagyományos – gyalogos és kerékpáros – kézbesítési módszereknél.
5. A világhírű postagalamb
Az egyik legismertebb postás, aki valaha létezett, egy galamb volt. Az I. világháború alatt a Cher Ami névre hallgató postagalamb több mint 200 levelet kézbesített. Legismertebb hőstette az volt, amikor megsérülve is kézbesítette azt a levelet, amely egy csapat amerikai katona életét mentette meg. A madár igazi hős lett és még kitüntetést is kapott.
Tudtad, hogy minden évben szeptember 30-án ünnepeljük a magyar népmese napját? Azért ezen a napon, mert ez a „nagy mesemondó”, Benedek Elek születésnapja, akinek mindenki ismeri a nevét. Ilyenkor (is) felnőttként visszatérhetünk gyermeki önmagunkhoz, gyerekeinkkel együtt élhetjük át a mesék varázsát.
Ezeknek a meséknek a különlegessége, hogy érdekes és sokszor komoly témát érintő tanítások, tanulságok is szerepelnek bennük. Az emberi értékek – például bátorság, becsület, kitartás, szeretet – mind megjelennek bennük, amiket aztán a mesélők adnak tovább generációnként. A népmese napja arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire fontosak ezek a történetek és maga a mesélés is, és hogy nem szabad veszni hagynunk ezeket.
Főként a 19. században kezdték tudatosan gyűjteni, amikor fontossá vált a nemzeti kultúra és identitás ápolása. Benedek Elek mellett olyan nagy népmesegyűjtők is fontos szerepet játszottak, mint Arany László és Kriza János. Ők mind járták a vidéki falvakat, meghallgatták az időseket, akik fejből mesélték a történeteket, majd ezeket lejegyezték. A mesék így megmenekültek és ma is olvashatók, mesélhetők.
A népmesék modern feldolgozása a sokak által ismert és kedvelt Magyar népmesék című animációs sorozat lett, ami csodás látványvilággal örökítette tovább a meséket. A sorozat 1977-ben indult, a tervező-rendező Jankovics Marcell volt. Minden egyes epizód egy-egy klasszikus népmesét dolgozott fel, hűen megőrizve a történetek eredeti hangulatát, mégis színes, látványos formában tálalva. A jellegzetes népi motívumokkal díszített animációs stílus és a varázslatos zenék különösen egyedivé tette ezt a mesesorozatot.
A magyar népmese napja kiváló alkalom arra, hogy mesemaratont tartsatok a gyerekeiddel. Nem kell mást tenned, mint elővenni egy szép népmesegyűjteményt és belemerülni a történetekbe. Olvashattok együtt esti mesét, de akár megnézhettek egy epizódot a magyar népmesék sorozatból is. Az együtt töltött idő lesz a legemlékezetesebb a gyerekek számára!
A kép forrása: sokszinuvidek.24.hu
Augusztus 20-a nemzeti ünnepünk, amit minden évben megünneplünk, ki kenyérsütéssel, ki tűzgyújtással, ki tűzijátékkal. No, de miért tartjuk ezt az ünnepet és milyen szokások kapcsolódnak hozzá? Nézzük most meg, sőt még programajánlót is mutatunk!
A magyar állam alapítását ünnepeljük augusztus 20-án, mivel I. (Szent) István király 1000-ben történt megkoronázásával megalapította a keresztény magyar államot. Államalapító Szent István szentté avatását is ünnepeljük ezen a napon, méghozzá 1083 óta. Ugyanis László király ezen a napon avatta szentté István királyt, ezzel pedig augusztus 20-át is szent nappá nyilvánította.
Az aratás végét is ünnepeljük ekkor, ezért is készül erre a napra hagyományosan megáldott kenyér az új búzából. A cipót szalaggal kötik át, majd a frissen sütött kenyeret megszentelik, felszelik és végül szétosztják a szeleteket. Szokás a templomokban hálaimát is mondani ekkor az aratás befejezésére. A kenyér pedig azt szimbolizálja, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. A felszentelt kenyér a mai napig sok helyen az ünnepi asztal része.Régebben búzakalászból és mezei virágokból volt szokás aratókoszorút készíteni vagy búzababát csinálni, majd az ünnepi menet során ezeket a gazda elé vitték az aratók.
1927 óta már a látványos tűzijáték is része az ünnepségeknek országszerte, ami sok érdeklődőt vonz.
Augusztus 20-a legrégebbi nemzeti ünnepe Magyarországnak, nem is csoda hát, hogy ennyi vallásos és világi esemény kötődik ehhez a naphoz.
Budapesten mindenképp érdekes lehet a minden évben megtartott Szent Jobb-körmenet, a Parlamentnél a zászlófelvonás és tisztavatás, illetve az esti tűzijáték, amire az ország különböző részeiről utaznak sokan a fővárosba.
Debrecenben 1966 óta a Virágkarnevál kapcsolódik augusztus végéhez, aminek fő felvonulása augusztus 20-án van. Ilyenkor több százezer virágból készült kompozíciókat vonultatnak fel.
Székesfehérváron augusztus 11-20. között tartják a Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivált, a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozatot. Rengeteg látni- és kóstolnivaló, családi és történelmi témájú program várják az érdeklődőket.
Siófokon pedig augusztus 16-20. között hagyományosan a Bor és Kenyér Ünnepével búcsúztatják a nyarat. Borterasz, gasztronómiai és kézműves árusok, gyerekprogramok, fellépők lesznek a balatoni városban.
Pölöskei mintabolt
Cím: 8929 Pölöske Petőfi u. 1.
Vevőszolgálat: info@poloskeiszorp.hu
Hétfő – Péntek:
8:00 – 12:00
12:30 – 16:30
Szombat: 8:00 – 12:00
Vasárnap: Zárva
