Augusztus 12-e nem csupán egy dátum a naptárban – ez a fiatalok világnapja, amit az ENSZ 1999-ben hívott életre. A cél? Hogy felhívja a figyelmet a fiatalok lehetőségeire, problémáira és arra, mennyire fontos szerepük van a társadalom és a jövő formálásában.
Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a fiatalok nem csupán a jövő nemzedéke, hanem ők a jelen részei is. A saját véleményükkel, érzéseikkel, kérdéseikkel, amelyek ugyanúgy valóságosak, mint a mostani felnőtteké.
Gondolj csak bele, mennyi mindent lehetne együtt elérni a generációknak, ha hagyjuk jobban érvényesülni a mai tizenéveseket, meghallgatjuk a véleményüket. A fiatal korosztály nemcsak hatalmas létszámban van jelen, hanem új ötleteket, lendületet és érzékenységet is hoz a társadalomba. Érdemes tehát komolyan venni a véleményüket.
Ráadásul ők egy olyan világban nőnek fel, amibe mi felnőttek csak beleszoktunk, folyamatosan alkalmazkodunk. A számunkra új dolgok vagy épp megoldandók, nekik nem jelentenek hírt, hanem a mindennapok megszokott részei. Ezért is állnak ők másként a jelenleg fontos kérdéseinkhez az online jelenléttől a klímaváltozáson át a mesterséges intelligenciáig.
A mostani világnap jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és őszintén rákérdezzünk: meghallgatjuk őket, teret adunk az érzéseiknek, bevonjuk őket a döntésekbe – akár otthon, akár közösségi szinten?
Az ENSZ célja a világnap megteremtésével az volt, hogy minden évben egy-egy fontos, fiatalokat érintő témára irányítsa a figyelmet, például az oktatás, a klímaváltozás vagy a munkaerőpiaci esélyek kérdéseire. Tehát nem egy sablonos ünnepről van szó: minden év augusztusában más és más globális problémára világítanak rá.
A fiatalok meghallgatása nemcsak nekik tesz jót, hanem nekünk is: új nézőpontokat, friss gondolatokat, inspirációt hozhat az életünkbe. Ez a nyitottság és folyamat pedig a családi asztalnál kezdődik.
Szóval ezen a világnapon – és minden másikon napon is – próbáljuk meg nemcsak meghallani, hanem meghallgatni a fiatalokat. Mert ha komolyan vesszük őket, ők is komolyan fogják venni önmagukat, amivel minden generáció jól jár.
Idén augusztus 1. az a nap, amikor a forint hivatalosan 79 éves lett – hiszen 1946-ban ezen a napon vezették be a pengő utáni hiperinfláció miatt. Bár a forint név már sokkal régebbi, ez a modern magyar pénzformájának születési dátuma. Miért lett a forint, mi történt bevezetése óta, milyen érdekességek kapcsolódnak hozzá? Nézzük meg!
A forint neve a fiorino d’oro olasz kifejezésből ered, ami pénzformát 1252-től verték Firenzében és jelentése aranyforint. Magyarországon Károly Róbert már a 1320-as években bevezette az aranyforintot, és ezzel meg is alapozta az ország gazdasági stabilitását. A középkorban pedig a magyar forint az egyik legszilárdabb valutának számított Európában.
A második világháborút követően a pengő inflációja minden addigi rekordot megdöntött: az árak 15 óránként megduplázódtak. Hihetetlen, még elképzelni is nehéz! Ezért vezették be 1946. augusztus 1-jén a forintot, 1 HUF = 4×10²⁹ pengő átváltási aránnyal.
💸 A korai forint bankjegyeket alacsony minőségű papírra nyomtatták, ezért már néhány hónap alatt amortizálódtak.
💸 Az 500 Ft-os címlet 1970-ben jelent meg, az 1000 Ft 1983-ban, az 5000, 10 000 és 20 000 Ft-os jegyek pedig az 1990-es években kerültek forgalomba.
💸 Egyes bankjegyek emlékkiadásként jelentek meg: például 2000-ben a millenniumi 2000 Ft-os jegy, 2006-ban az 1956-os forradalomra emlékező 500 Ft-os, illetve az új biztonsági (pénzhamisítás elleni) elemekkel frissített tízezresek 2014-ben.
💸 Több érmecímleten természeti és építészeti motívumok szerepelnek:
💰 1999-ben ugyan kivonták a fillért a forgalomból, de az még ma is megjelenik például üzemanyagárakban: 479,9 Ft/liter formában.
💰 A bankjegyek átlagos élettartama csak 4–5 év, míg az érmék akár 28 évig is forgalomban maradnak. Nézd csak meg legközelebb, melyik évből származó érméid vannak a pénztárcádban!
💰 A forint születésekor egy forint 400 ezer kvadrillió pengőt ért, amely 200 millió adópengővel volt egyenértékű. Micsoda számok!
Július 1-jén nemcsak az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük, hanem egy kivételes magyar orvost is: Semmelweis Ignácot, aki élete során milliók életét mentette meg. Tudj meg róla most többet!
Július 1-jén született Budán, egy tízgyermekes kereskedőcsalád ötödik gyermekeként. Tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, majd a bécsi szülészeti klinikán kezdett dolgozni. Itt szembesült azzal a szomorú ténnyel, hogy a szülő nők közül sokan haltak meg gyermekágyi lázban.
1847-ben barátja vérmérgezésben halt meg, Semmelweis pedig észrevette, hogy a tünetei megegyeznek a gyermekágyi lázban szenvedő nőkével. Rájött, hogy az orvosok közül többen fertőzést visznek át a szülő nőkre, mivel kézmosás nélkül vizsgálják őket.
Bevezette a klórmeszes kézmosást, ami drasztikusan csökkentette a halálozási arányt: az első klinikán 18%-ról 1-2%-ra esett vissza ez.
Semmelweis nemcsak a kézmosás fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem a megelőzés szerepére is az orvoslásban – jóval azelőtt, hogy a baktériumok és fertőzések terjedésének tudományos hátterét igazolták volna. Éppen ezért munkássága nemcsak a szülészet, hanem az egész modern orvostudomány számára mérföldkő volt. Korszakalkotó gondolkodása nélkülözhetetlen alapot jelentett az antiszepszis (ennek jelentése fertőtlenítés, lényege, hogy ne vigyünk be kórokozókat a szervezetbe) és a higiéniai szabályok kialakulásához.
Bár eredményei egyértelműek voltak, kollégái nem fogadták el módszereit. Sokan támadták, és Semmelweis végül elmegyógyintézetbe került, ahol 1865. augusztus 13-án elhunyt.
Semmelweis munkásságát csak halála után ismerték el. Ma a Budapesti Orvostudományi Egyetem az ő nevét viseli, és szülőháza Orvostörténeti Múzeumként működik.
Ma már Semmelweis nevét világszerte ismerik. Szobra áll többek között Budapesten, Bécsben, Tokióban, Torontóban és Teheránban is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is gyakran említi őt példaként a kézhigiénés kampányaiban. Az anyák megmentőjeként emlegetett Semmelweis nemcsak hazánkban, de az egész világon a gondoskodás, az orvosi felelősség és az újító szellem jelképe lett.
Emlékezzünk rá július 1-jén, és gondoljunk hálával minden egészségügyi dolgozó áldozatos munkájára is.
Tudtad, hogy minden évben június 29-én tartják a Nemzetközi Duna Napot a folyó menti országokban? Ezen a napon arra figyelünk, hogy mennyire fontos megóvni a Dunát és a mellékfolyóit, és hogyan élhetünk mellettük okosan, fenntartható módon. Ilyenkor a Duna mentén rengeteg programot és eseményt szerveznek, amik mind arról szólnak, hogy mennyire értékes ez a folyó, és miért kell vigyáznunk rá.
Egy kvízzel készültünk most, amiből új dolgokat is megtudhatsz, de az is kiderül majd, hogy mennyire ismered a Dunát!
Június első vasárnapján egy különleges napot ünneplünk minden évben: a pedagógusok napját. Ez az alkalom nem csupán a virágcsokrok és a köszönő szavak ideje, hanem jó lehetőség arra is, hogy egy kicsit elgondolkodjunk: honnan indult a pedagógia, hová fejlődött, és milyen szerepet tölt be ma a családjaink életében.
A pedagógia, mint neveléstudomány, már az ókorban is létezett, csak akkor még más formában. Az ókori Görögországban például a paidagógosz szó eredetileg azt a szolgát jelentette, aki a gyermeket az iskolába kísérte. Később azonban a nevelés és oktatás tudománya egyre nagyobb hangsúlyt kapott, különösen a középkori és újkori Európában, amikor az iskolák, egyetemek elkezdtek intézményesedni.
Magyarországon a pedagógia a kezdetektől szorosan összefonódik a nemzeti sorskérdésekkel. Már a reformkorban, a 19. században is voltak olyan nagy gondolkodók – például Eötvös József –, akik felismerték, hogy a nemzet jövője az iskolapadokban dől el. A kiegyezés után megerősödött a tanítóképzés, és a 20. században világszínvonalú pedagógiai irányzatok is elindultak hazánkból, például a Waldorf- és a Montessori-pedagógia.
Régen a pedagógia egyik erőssége a rendszeresség és a fegyelem volt. Az iskolák tekintélyelvű, de jól szervezett rendszerekben működtek, és az alapműveltséget hatékonyan át tudták adni. Fontos szerepe volt a tanítónak, aki nemcsak oktatott, hanem nevelt is – gyakran az egész falu példaképe volt.
Ma pedig a pedagógia abban erős, hogy egyre inkább figyelembe veszi a gyerekek egyéni képességeit, igyekszik játékos, élményalapú módszerekkel tanítani, és a digitális világ kihívásaihoz is alkalmazkodik. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és az önálló gondolkodásra nevelés mind a mai pedagógia erényei közé tartoznak.
Persze nem könnyű ma sem pedagógusnak lenni. A pálya kihívásokkal teli, de éppen ezért van szükség arra, hogy június első vasárnapján (és az év többi napján is) köszönetet mondjunk nekik: türelemért, figyelemért, szeretetért és a tudásért, amit átadnak a gyerekeinknek!
Május 15. és 25. között kerül idén megrendezésre a Szeged napja ünnepségsorozat, ahol különféle programokkal, vásárral, borfesztivállal, koncertekkel várják a közönséget. De mindezek mellett érdemes Szeged színes kulturális, műemléki és természeti kincseivel jobban megismerkedni. A füvészkert, a Holt Maros, az Anna fürdő, a vadaspark, a csillagvizsgáló és megannyi múzeum, kiállítás felejthetetlen élményt nyújthat az egész családnak. Adunk is néhány tippet egy kvíz formájában!
forrás: erettsegi.com
Mennyire emlékszel arra, amit tanultál? Rég volt, vagy annyira nem is? Teszteld a történelem tudásod velünk, mivel összeállítottunk egy kvízt a 2024-es, középszintű érettségi kérdések alapján. Kezdjük!
forrás: erettsegi.com
Ma a matek érettségi miatt drukkolhatunk, de ahelyett, hogy a kezünket tördelnénk, inkább próbáljuk ki, hogy mi magunk, le tudnánk-e érettségizni! Készültünk is egy kvízzel a 2024-es, középszintű érettségi kérdések alapján. Teszteld a matek tudásod velünk!
forrás: erettsegi.com
Idén is elérkezett az érettségik időszaka, ennek apropóján készültünk egy kvízzel a 2024-es, közép- és emelt szintű érettségi kérdések alapján. Teszteld a magyar tudásod, no és drukkoljunk együtt a most érettségizőknek!
forrás: erettsegi.com
A színházi világnap alkalmából - ami minden évben március 27. - országszerte számos izgalmas program várja a családokat és gyerekeket. Összegyűjtöttünk néhány ajánlott előadást és eseményt, hogy könnyebben tervezhessétek meg a közös kulturális élményeket.
A Budapest Bábszínház mutatja be Gimesi Dóra Hamupipőke című előadását, amely 6 éves kortól ajánlott. Ez a klasszikus mese bábszínházi feldolgozása garantáltan elvarázsolja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A Müpa kifejezetten a legkisebbeknek és szüleiknek kínál programot havonta több alkalommal, hétfőnként és szerdánként délelőttől (a pontos időpontokért keressétek fel a Müpa oldalát). A Ringató egy félórás közös éneklés és játék, amely erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és bevezeti a piciket a zene világába.
A Nemzeti Táncszínház Méhek meséje című előadása interaktív utazásra hívja a gyerekeket. A méhek vezetésével különböző tájakon kalandozhatnak, miközben aktív részesei és alakítói lehetnek a történetnek. Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a méhek fontosságára és a természet összetettségére. Márciusban és áprilisban is több eladás várja az érdeklődőket.
Győrben a Vaskakas Bábszínházban többek között A Gigantikus Szógyár című különösen érdekes darabot lehet megnézni. Egy olyan izgalmas országba csöppenhettek az előadást nézve, ahol a szavak épp megszületnek, sőt elkóborolt szavakkal is találkozhatnak a legszerencsésebbek. Március 30-án 11.00 órától is lesz előadásuk.
A Budapesti Operettszínház fergeteges családi musicalje Varró Dániel és Teslár Ákos szellemes szövegével, valamint Presser Gábor varázslatos zenéjével. Ez az előadás magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Április 19-én és 20-án is tartanak előadást.
A Bóbita Bábszínházban Pécsen várják azokat a családokat, akik az Andersen meséje nyomán készült bábelőadást szeretnék látni. Március 29-én 10.00 órától tudjátok megnézni az előadást, de ha más darab érdekelne titeket, a színházban számos, csodás gyerekeknek szóló előadásra tudtok elmenni.
Pölöskei mintabolt
Cím: 8929 Pölöske Petőfi u. 1.
Vevőszolgálat: info@poloskeiszorp.hu
Hétfő – Péntek:
8:00 – 12:00
12:30 – 16:30
Szombat: 8:00 – 12:00
Vasárnap: Zárva
