A szüreti időszak mindig fontos volt az emberek életében, régen az egész falu a szőlősorok között sürgött-forgott ilyenkor, és a présházban a zeneszó sem volt ritka estére, főleg, ha jó termés volt az évben. Hogyan szüreteltek felmenőink, milyen néphagyományok köthetők ehhez az őszi időszakhoz? Elmeséljük...
#1 Feladat és énekszó akadt bőven
Hagyományosan a nők szedték általában a szőlőt, amit a férfiak hordtak a présházba. A munka közben énekeltek, verseket, mondókákat szavaltak a felnőttek is, friss mustból pedig nem volt hiány.
#2 Koszorú és csősz
A szüret sikerét megkoronázták a munka végén úgy, hogy szőlővesszőből koszorút fontak, ezt pedig az úgynevezett csőszjátékhoz használták. A kinevezett csősznek őriznie kellett szerepe szerint a koszorúra akasztott szőlőfürtöket, amiket a játékban el kellett lopnia egy vagy több tolvajnak. Természetesen a csősz győzött, a tolvajok pedig mókás büntetéseket kaptak.
#3 Mindenki pihen
Annyira nagy ünnep volt a szüret az emberek életében, hogy ilyenkor mindenkinek ünnepelnie kellett. Mit is jelentett ez? Azt, hogy a 16-17. században a szüret idejére még a törvénykezést is beszüntették. Arra is akadt még példa, hogy a szolgáló vitézek is hazatérhettek távolról a szüretelésre és az azt követő ünneplés idejére.
#4 Szüreti bál
Ennek az eseménynek a kemény munka és a jó termés megünneplése volt az apropója, ám olyan babona is kapcsolódott hozzá, hogy ha ekkor nem kelnek el a férjezetlen lányok, akkor örökre pártában.
#5 Terülj, terülj, asztalkám!
Természetesen friss must és a korábbi évek borai kerültek a báli asztalra, de az ételeknek is hagyománya volt szüretkor. Bográcsban készültek ekkor a marha és birka ételek, a pörkölt, amit húsleves előzött meg, ezeket pedig a csörögefánk követte.
Nem csodáljuk, ha most megszomjaztál te is egy muskotályos szőlős szörpre, tölts meg egy kancsót és koccintson az egész család!
